A Hágádá szó “higádtá bövinchá” mondattal kapcsolatos, (“Meséld el fiadnak”). Miként a tanítás legjobb eszköze a szemléltetés, úgy a széder-esti szertartás is szemlélteti – elsősorban a gyermekeknek – a pészachi történetet és annak tanítását.
Pészach a zsidó egység ünnepe is. A pészachi áldozat fogyasztása során ezt olvassuk: “Ha a ház lakói kevesen vannak a bárány elfogyasztásához, akkor hívja meg a szomszédját és a közel lakót, és ossza meg vele az ünnepi áldozatot”. Talán ez az alapja a széder-esti vendéglátásnak, idegenek és családtagok számára is.
“Minden éhes ember jöjjön és egyék, minden szűkölködő jöjjön és ünnepeljen”. (Hágádá) mondjuk a széder-este elején.

Pészach = elkerülés, mert elkerülte az Örökkévaló Izrael fiainak házát, amikor azt megjelölték a bárány vérével az elsőszülöttek halála idején. A kivonulás tiszteletére nemzedékről nemzedékre megünnepeljük a kovásztalan kenyér ünnepét. Olyan gyorsan vonultak ki őseink Egyiptomból, hogy a kovász meg sem kelt. Vállukra vették és a nap szárította meg. Őseink bárányt áldoztak és elbeszélték a kivonulás csodálatos történetét. Ennek emlékére mi két estén szédert tartunk, mikoris speciális imakönyvből, a Hágádából, olvassuk fel bölcseink összeállítását, költeményeit és dicshimnuszokat a jeles nap alkalmából.

Ilyenkor négy pohár bort iszunk, jelképes ételeket eszünk.

A gyermek négy kérdést tesz fel, arra vonatkozólag hogy miben különbözik ez az este az év többi estjétől:

máskor ehetünk kovászosat és kovásztalan, ma csak kovásztalant?
máskor nem kell mártanunk, ma kétszer is mártunk?
máskor ehetünk minden zöldséget, ma csak keserűt?
máskor úgy ülünk, ahogy kedvünk tartja, ma este csak hátra támaszkodva?

A kérdésekre egy egész elbeszéléssel válaszolunk. Ez a Hágádá.
Rabszolgái voltunk a fáraónak Egyiptomban, de egy szép napon Istenünk kivezetett minket erős kézzel és kinyújtott karral.

A négyes szám kiemelkedő ezen estén, mert:

kivezetlek Egyiptom szolgaságából
megváltalak benneteket
népemmé teszlek benneteket,
megmentelek benneteket.

Az első nap a harmatért imádkozunk, a második naptól ötven napig az Omert számláljuk. Ez a tavasz ünnepe, a kalászérés ideje.

Lakóhelyünket megtisztítjuk a kovászos ételféléktől, gyertyával és tollseprűvel kutatjuk, ellenőrizzük, hogy maradt-e otthonunkban kovászos étel. Izraelben az első este, Izraelen kívül az első két este szédert rendeznek, (a szó rendet jelent). Az est dramaturgiája, hogy egy gyermek kérdezi: “miben különbözik ez az este minden más estétől” és a felnőttek felelnek, elmondják: “szolgák voltunk a fáraónál, Egyiptom országában, de kivezetett onnan az Örökkévaló, erős kézzel és kinyújtott karral.”
keménytojás, sült nyak, keserűfű, chároszet, zöldség, macesz.
A keménytojás a gyászt jelenti, hiszen sokan pusztultak el Egyiptomban, fiukat, Fáraó parancsára a Nílusba vetették, Mózest is egy gyékénykosárba menekítették meg. A rabszolgahajcsárok ostora alatt és az embertelen körülmények között sokan pusztultak el.
A sült nyak a bárányra emlékeztet, melyet a kivonuláskor áldoztak őseink, de szimbóluma a kinyújtott karnak, amellyel kivezette Izraelt az Örökkévaló. A keserűfű a keserűség jelképe.
A chároszet (alma-, körte-, dió-, borral leöntött elegye) az építésre használt maltert jelzi.
A zöldség a tavaszt, de sós vízbe mártva a könnyeket idézi.
Három macesz (pászka) a keletlen tésztára emlékeztet, amelyet nagy sietve hoztak ki őseink Egyiptomból. A három pászka – Kohén – Lévi – Izrael, a három nagy csoport, amelyekből a törzsek alapján a zsidóság összetevődik.
Széder este kötelesek vagyunk, a többi napon megengedett maceszt fogyasztani. Négy pohár bort iszunk (lehet szőlőlé is), mert kivezettelek Egyiptom országából, megváltalak benneteket kinyújtott karral, Népemmé teszlek benneteket, megmentlek a szolgasorból – mondja az Írás Mózes II. könyvében.
A gyermek kérdésére a Hágádából (jelentése:elbeszélés) olvassuk a választ. Alapjait a Misnából (a Talmud egy része) eredeztetik. Időszámításunk 500. évében lényegében a mai formában már összeállt a most ismert szöveg. Később aranyos költemények színesítették az elbeszélést, amelyek a gyerekek érdeklődésére is számot tarthatnak. Mert ilyenkor asztalnál ül a család apraja-nagyja, nemzedékről nemzedékre, évről évre, és elmesélik az Egyiptomból való kivonulás történetét, mintha velünk történt volna.
A nyolcnapos ünnep beosztása szerint az első két napra, és a záró két napra, a szombatra érvényes tiltások vonatkoznak azzal a kivétellel, hogy házon kívül is lehet hordani, vinni, és tüzet használni szintén szabad (gyújtani nem). A közbülső négy nap fél ünnep, így enyhébb megítélés alá tartozik, közlekedés akár eszközökkel, vagy vásárlás is lehetséges.
Deutsch Gábor