Események betöltése

« All Events

  • Ez az event elmúlt.

Hosáná rábá gyertyagyújtás: szept. 30. 18:07, Smini áceret gyertyagyújtás: okt. 01. 19:10, Szimchát Torá vége okt. 02. 19:08, ide kattintva olvashatsz róluk

2018 szeptember 30. • 18:07 - 2018 október 2. • 19:08

Hosáná rábá

Hol hámoéd, félünnep utolsó napja, Hosáná Rábá. Szokás előző éjjel, pirkadatig virrasztani. Vannak, akik ilyenkor Mózes ötödik könyvét és zsoltárokat olvasnak. Különleges szertartások a következők: Ekkor használjuk utoljára a lulávot. Levesszük azokat a gyűrűket, amik csak a luláv leveleit fogták össze, hogy jobban tudjuk rázni. A Hosánák előtt az összes Tóratekercset kivesszük, és elmondjuk mind a hét Hosánot, hétszer megkerülve a bimát. Külön erre a célra előkészített fűzfaágakat ötször a földhöz verünk, és utána elmondjuk a Jöhi rácon imát. Hosáná rábá reggelén sok hászid közösségben a hol hámoéd többi napjával egyező reggeli imarendet követik, mind a hét Hosánával kiegészítve.          Az askenáz közösségekben, fehér kitliben, újévi nuszáhhal, dallammal különleges imarend szerint imádkoznak.

Smini aceret

Smini áceretkor a szukkoti sátrakból visszaköltözünk a házba. Ezen a napon hangzik el a zsinagógákban a „tfilát hágesem”, az esőt kérő ima. Az imádkozásnak része a mázkir vagy más néven  jizkor  ima is, melyet az elhunyt családtagokért mondanak bizonyos ünnepnapokon. Smini áceret munkatilalommal járó ünnep. A szombattól eltérően azonban szabad az előző napon meggyújtott lángról vett tűzön főzni, és az ehhez kapcsolódó munkálatokat elvégezni, valamint szabad közterületen tárgyakat vinni. Minden más munka tiltott. Az ünnepi lakomákon kerek bárchesz (kalács) kerül az asztalra, amit az év során utoljára mézbe mártunk só helyett.

Az emberek így köszöntik egymást: chág száméách – boldog ünnepet.

A Tóra örömünnepe

amelyet a Bávelben (Babilóniában) élő bölcseink adtak hozzá smini áceret második, napjához.

Ezen a napon olvassák fel a Tóra utolsó fejezetét, és rögtön utána újra is kezdik a felolvasást az első fejezettel, a teremtés történetével. Ez a szokás az örök körforgást mutatja, és arra emlékeztet, hogy a Tóra tanulmányozása soha nem áll meg: ahogy befejezzük, azonnal újra is kezdjük. A XIII. századi Spanyolországban élt Dávid Ábduráhám rabbi így fogalmazta meg e szokás lényegét:  „Az ok, amiért újra kezdjük a felolvasást a teremtés történetével az, hogy amint kiérdemeltük, hogy befejezzük a Tórát, úgy érdemeljük ki, hogy újra is kezdhessük.”

Szimhát Torá

Szimchát torá az év egyik legvidámabb napja.   A közösség apraja-nagyja összegyűlik a zsinagógákban, ahol a férfiak hangos énekszóval táncolnak körbe-körbe a tóratekercsekkel a kezükben. Ezt nevezik hákáfotnak. „Örvendjetek és vigadjatok a Tóra örömünnepén, és adjátok meg a kellő tiszteletet a Tórának, mert az jobb „áru” minden másnál, aranynál és ékszernél drágább. Örvendjünk és vigadjunk a Tórával, mert életünk, erősségünk és fényességünk…” (Az ünnepi imából). A bima, azaz a tóraolvasó asztal hétszeri körbejárását a XVI. századi cfáti kabalisták vezették be. Minden tekercset elővesznek ilyenkor, a tóraszekrényeket nyitva hagyják, és sok közösségben egy szál, égő gyertyát helyeznek el bennük, hiszen a Tóra maga a fény, s ha a tekercsek nincsenek a szekrényben, pótolni kell a világosságot. Izraelben a kisgyerekek puha plüsstórákkal és az óvodában készített, színes zászlókkal érkeznek a zsinagógába. A legtöbb európai közösségben cukorkákat, diót dobálnak a nők a táncoló férfiakra, illetve a chátán torára és a chátán börésitre.

Részletek

Kezdés:
2018 szeptember 30. • 18:07
Vége:
2018 október 2. • 19:08