“…távolítsátok el a kovászt a házatokból!” (2Mózes 12:15.)
“…ne lehessen kovászt találni a házatokban…” (2Mózes 12:19.)
“…ne lássanak nálad kovászos kenyeret…” (2Mózes 13:7.)

Ha Pészách első estéje szombatra esik, a chomecot két estével előbb, csütörtökön kell keresni, és pénteken délelőtt kell elégetni. A megsemmisítési nyilatkozatot szombaton reggel kell elmondani.
“Minden kelt vagy kovászos, ami a birtokomban van – akár láttam, akár nem, akár megsemmisítettem, akár nem -, semmisnek és tulajdonos nélkülinek tekintendő, miként a föld pora.”
Ha gyerekek vannak a háznál, a szertartásos chomeckutatás nagyszerű élmény, amelyben ők is részt vesznek.
Ők dugdoshatják el a kenyérdarabkákat – persze ne bújócskázzanak közben, nehogy összemorzsázzanak mindent -, szobáról szobára, sarokról sarokra követhetik a kutatót.
Báruch Átá Ádonáj, Elohénu Melech HáOlám, áser kid’sánu b’micvotáv, v’civánu ál biur cháméc.
“Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta a cháméc megsemmisítését.”
Ha mindezeken túl vagyunk jöhet a várva-várt széder este!
Hag Pészach Sameach!