Riport Szirmai Viktorral az Olajág Otthonok Főigazgatójával, közösségünk tagjával.

Olajág, spiritualitás és család

Dr. Szirmai Viktornak, az Olajág Otthonok főigazgatójának életében a család, a zsidó közösség és a munka összekapcsolódik egymással, hiszen családja vezette be az Óbudai zsinagóga életébe, innen indult el az   Olajág Otthonok felé és itt találkozik szombatonként és az ünnepek alkalmával barátaival, ismerőseivel is. Viktor nős, két gyermek édesapja.

Hogyan lettél az Olajág Otthonok vezetője?

Picit messzebbről kezdem: a családomon keresztül ismerkedtem meg az óbudai közösséggel.

Apósom és sógorom már oszlopos tagoknak számítottak, amikor a feleségemet megismertem. Így kerültem ide és így találkoztam Köves Slomóval.

Amikor útkeresésben voltam, Slomó felajánlott egy lehetőséget az akkor még szinte csak tervezési fázisban létező idősotthonoknál.

A kezdetektől ott voltam. Az indulásnál az egészségügyi és szociális divíziót vezettem, mint főigazgató helyettes.

Egy éve pedig én irányítom a teljes hálózatot.

Milyen kihívásokat jelent számodra idős emberekkel dolgozni?

Nagyon izgalmas feladatot jelent, hiszen az elmúlt évtizedekből nem tudok olyan példát mondani, amikor zsidó szervezet ilyen volumenű társadalmi szerepet vállalt volna a zsidó közösség szigorúan vett határain túl.  Legfontosabb célkitűzésem, hogy lakóink méltósággal és amennyire egészségi állapotuk engedi, aktívan töltsék éveiket. Rengeteg programunk van, élményeket, impulzusokat kapnak nálunk. Mindenkitől elvárom, hogy tisztelettel és türelemmel forduljon az idősek felé.

A zsidó vallás jelen van az idősotthonokban?

Ökomenikus otthon vagyunk, megtartjuk a különböző egyházak ünnepeit. Nálunk a zsidóság is a mindennapok részévé vált. Érdekes, hogy nemcsak zsidók érdeklődnek ünnepeinkről, rendezvényeinkről, hanem sok nyitott, kíváncsi lakó is részt vesz ezeken a programokon.

Számodra mit jelent a zsidóság?

Otthonról erős zsidó identitást kaptam, ha nem is vallási értelemben, inkább értékrendben, ideológiában. Ma már sokkal tudatosabb a zsidóságom. A közösség fix igazodási pont az életemben, lelki és spirituális értelemben. Ha az ember csak az anyagi világban él, egyensúlyt veszít, fontos, hogy lelki táplálékot is fogyasszon. De a munkában és a közösségben betöltött szerepem a családommal teljesedik ki. Sajnos viszonylag kevés időt tudok a gyerekekkel tölteni, de ilyenkor igyekszem minden percet kihasználni. Az otthon és a családi boldogság ad erőt a mindennapokhoz.

Lefkovics Zsófi

Gut Sabesz 18. évfolyam 43. szám

ÓBUDAI ZSINAGÓGA