67 éve ezen a napon hunyt el a hatodik lubavicsi rebbe, Joszéf Jicchák Schneersohn rabbi (1880–1950), és egy évvel később éppen ezen a napon fogadta el a mozgalom vezetését egy történelmi jelentőségű beszéddel a Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994). A lubavicsi haszidok ezen a napon sok tanulással és haszid összejövetellel, fárbrengennel emlékeznek meg e két, meghatározó jelentőségű eseményről.

E jeles nap alkalmából mutatjuk be az „Early Years” (Korai évek) című, most megjelent, több éves kutatáson alapuló könyvet, mely kizárólag eredeti dokumentumok segítségével mutatja be olvasójának a Rebbe fiatalkorát egészen a Chaya Mushka Schneerson rebecennel kötött házasságáig, 1928-ig.

Két rabbi, Oberlander Báruch és Elkanah Shmotkin több mint 15 éve fejezte be a könyvvel kapcsolatos, fáradságos kutatómunkát. Ukrajna, Belorusszia, Orosz-, Lett- és Németország archívumait kutatták át, míg minden egyes információmorzsát összeszedtek, ami csak a Rebbe életének e korai szakaszáról megtudható volt.  A most megjelent, 550 oldalas mű tartalmaz gyakorlatilag minden elérhető dokumentumot és levéltári adatot, sűrűn teletűzdelve lábjegyzetekkel. A magas színvonalú illusztrációk közé tartoznak a különlegesen jó minőségű képek, illetve rengeteg írásos dokumentum publikációja, melyek jelentős részét most adják közre először.

„Az életrajzok, vagy a történelemkönyvek felrajzolnak egy általános képet, és megtöltik részletekkel.” – mondta Shmotkin rabbi. – „Ez a könyv nem így tesz. Sok-sok olyan apró, vagy láthatóan lényegtelen részletet tettünk bele, mely más könyvben nem szerepelne.”

A Rebbe életének első szakaszáról először 1962-ben írt Nison Gordon újságíró, jiddis nyelven. Írásait elsősorban a Rebbe édesanyja, Chana Schneerson rebecen elbeszéléseire alapozta. A Rebbe első teljes életrajzát 1989-91 között adta ki Mordecháj Menáse Laufer rabbi. A háromkötetes, héber nyelvű könyv, a Jeméj Hámelech (A király napjai) összeállításában segítségére volt Oberlander rabbi. „Fantasztikus munkát végzett az akkoriban elérhető információkkal” – mondta. Mivel a Rebbe nemigen beszélt magáról, legfeljebb akkor, ha valamit a saját életén keresztül szeretett volna megtanítani, vagy megvilágítani, bárki, aki belefogott az életének megírásába, komoly akadályokba ütközött. „A Rebbe szinte soha sem említett neveket, amikor beszélt.” – tette hozzá Levi Greisman rabbi, az Early Years projektmenedzsere és egyik vezető kutatója. „Általában csak bizonyos, meghatározott személyeknek írott levelekben találunk neveket. Ilyen részletet soha nem közölt, ha nyilvánosan emlékezett vissza egyes eseményekre.” A gyűjtőmunkát tovább nehezítette, hogy egészen a Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig nem voltak elérhetők a szovjet állami archívumok. Amikor ezek végre megnyíltak és kutathatóvá váltak, rengeteg értékes adattal és dokumentummal gyarapodtak, többek közt innen került elő a Rebbe apjának egyetlen fényképe is.

Oberlander rabbi még a Laufer rabbival folytatott munkálatok alatt döbbent rá arra, hogy a Rebbe életének egyes eseményeinek legtöbbször csak hozzávetőlegesen ismerik a dátumát. „Úgy tűnt, mintha tudtuk volna, mikor volt a Rebbe bár micvója, esküvője, és mikor érkezett New Yorkba. Összesen ennyiben lehettünk bizonyosak.” Azt sem lehetett biztosan tudni, pontosan mikor és merre utazott a Rebbe a háború előtti Európában. Oberlander Baruch rabbi a Rebbe beszédei és levelezése alapján kezdte el összeállítani a Rebbe útjainak térképét és kronológiáját. A Rebbe naplójának kiadásával további adatokhoz jutott, így az eredetileg 10 oldalas munka lassan 200 oldalasra gyarapodott.

Mindeközben Shmotkin rabbi egy másik projekten dolgozott a Jewish Educational Media (JEM) szervezet keretein belül (ez a szervezet áll a most kiadott könyv mögött is): a Rebbe még élő kortársainak visszaemlékezéseit rögzítették filmen. Annak érdekében azonban, hogy ezeket a beszámolókat igazán jól el tudják helyezni térben és időben, szükség volt a Rebbe ifjúságának pontos felderítésére is. Bár az elkészült filmből, a műfaj sajátosságai okán, rengeteg információ kimaradt, a már a kezükben levő dokumentációt szerették volna könyvben megörökíteni. Így találkozott az Early Years két szerzője, Oberlander és Shmotkin rabbi, hogy az általuk megtalált adatokat és dokumentumokat egyetlen hatalmas műben rögzítsék.

Az újabb és újabb dokumentumok feltárása, valamint a régebb óta ismertek eredetének tisztázása mellett a csapat igyekezett minél több rejtélyre is fényt deríteni. Ilyen például a Rebbe szovjet útlevelének kérdése, melyet több mint egy tucat oldalon keresztül tárgyalnak a szerzők, részletesen bemutatva annak minden egyes pecsétjét és beírását.

Az elmúlt években több olyan kötet is megjelent, amely a Rebbe életével foglalkozik. Alkotóik kivétel nélkül rengeteget merítettek az Early Years előkészítő munkálatai által felkutatott információból. Ez a hatalmas gyűjtemény – melyben éppen csak annyi a narratíva, amennyi kontextust és segítséget ad az olvasónak, hogy eligazodhasson az információtömegben, és befogadhassa azt -, mostantól nemcsak a kutatók, hanem mindenki számára elérhető. Az adatok, képek, dokumentumok megismerésén keresztül az olvasó saját maga fedezheti fel a Rebbe életének e korai szakaszát, ismerheti meg gyermekkorát, az otthont, amely a világképét formálta, és amelyek általa később megváltoztatták a világot.

Forrás: chabad.org

zsido.com