Lefkovics Péter Tóratudós barátunk gondolatai
Kedves Barátaim!
A Sátoros Ünnepen belül több kitüntetett nap van, és ráadásul a héten két heti szakaszt is olvasunk. Ezek miatt küldök most egy kicsit hosszabb levelet:
– szeptember 27-én, hétfő van Hosáná Rábá= Nagy Hozsana, a Sátoros Ünnep 7. napja (lásd a rövid verset az ünnep lényegéről)
– szeptember 28-án, kedden van Smini Áceret ünnepe= a 8. nap, a Sátoros Ünnep zárónapja (lásd a rövid verset az ünnep lényegéről)
– szeptember 29-én, szerdán van Szimchát Tóra= a Tóra örömünnepe (lásd a rövid verset az ünnep lényegéről)
– A mai napon, kivételesen nem szombaton olvassuk a Tóránk utolsó heti szakaszát. A szokásos elmélkedésemet és versemet csatolom a Vözot hábráchá heti szakaszról.
– végül október 2-án, szombaton kezdődik az új körforgás, ekkor olvassuk a Tóra első heti szakaszát: elmélkedés és vers csatolva.
Sok földi jót mindnyájatoknak
L.Péter
U.i: Az első heti szakasz rendkívüli nehezen megválaszolható filozófiai, tudományos és hittudományi kérdéseket vet fel.
A versem is tükrözi ezt a nehézséget, az előtörő szavakat nehéz kordában tartani, szabad vers születik..
Remélem a Teremtéstörténet, Ádám és Éva története megragadja a fantáziátokat.
Hosáná rábá
Fejed ide-oda kapkodod,
Fűzfaágat ötször csapkodod,
Istenünk téged el nem ítél,
Hozsánna, eljön a segítség.
Körbejárod hétszer a bimát.
Dalokba foglalod az imát,
Szavaidat öröm hatja át,
Táncra fogod kérni a Tórát.
Megnyílik az ég, zúdul a fény,
Nyitva a könyv, felszárad a könny,
Istenünk téged el nem ítél,
Hozsánna, eljön a segítség.
Smini Áceret
Ünnep ünnep hátán, nagyon elfáradtál,
De bírd ki, mert egy fontos ráadás vár rád.
Ünnep ez is, döntést váró, de csak mini:
Nyolcadik, héberül úgy mondják, hogy smini.
A neve pontosabban Smini Áceret,
Az Isten még egyszer visszatart, mert szeret,
Már nem kell sátor, már nem kell pálmacsokor,
Mától a hétköznap is örömet okoz.
Szimchát Tóra
Táncpartnere boldog férfiaknak sorra,
Felváltva átölel mindenkit a Tóra,
Örvénylik egy sodró lendületű hóra.
Ez a nap az olvasás kezdete s vége,
Így megy, ez már ki tudja, hogy milyen régen,
Mindenütt, hol zsidó él, északon-délen.
Vezóth haberákha
„ És nem támadt próféta Izráelben olyan, mint Mózes, akit az Örökkévaló ismert színről színre.” Mózes halálával fejeződik be a Tóránk, Mózes Tórája, Mózes öt könyve. De hát, ha Mózes írta a Tórát, akkor hogy írta, írhatta meg saját halálát. Mi a magyarázat erre?
- Az Örökkévaló diktálta, Mózes meg sírva írta le az egyik vélemény szerint.
- Józsua, aki Mózestól, Isten útmutatása szerint, átveszi a stafétabotot, írja meg – mondják mások.
De bárhogy is legyen, Mózes és a Tóra elválaszthatatlanok. Nem véletlen, hogy mindenütt a világon, amikor a Tóra könyv alakban megjelenik, Mózes öt könyve címet viseli.
Szeretném ezt az elválaszthatatlanságot egy profán példával is alátámasztani. Talán még a nem operarajongók is hallottak Puccini Turandot című operájáról, de ki hallotta nevét Franco Alfanonak, pedig ő fejezte be az operát, mert Puccini az utolsó jelenetet már nem tudta megkomponálni halála miatt. Ez a halhatatlan zenemű mindenestől Puccinié az utókor szerint.
Mózes nagyságát bizonyítja, hogy a múltban sok helyen és sokáig a világ a zsidókat Mózes-hitűeknek nevezte. Ma is, a mindenki által ismert és a leggyakrabban mondott imánkban, a Sömá-ban természetesen az Örökkévaló igéi hangzanak el, de Mózes hangját, gyönyörű dörgedelmeit halljuk nap, mint nap;
„Szeresd hát Örök Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és minden tehetségeddel!”
Berésit
Mi volt a kezdet? Volt-e kezdet? (Berésit azt jelenti, hogy kezdet.) Hogyan keletkezett a világ, és mikor? Mi az, hogy végtelen, és mi az, hogy semmi, akarom mondani, hogy fekete lyuk? Na és hogyan lett az élettelenből élő? Van-e élet a Földön kívül? Volt-e ősrobbanás? Tágul-e a világegyetem? De egyáltalán mi az, hogy világegyetem, és van-e a világegyetemnek határa? Vajon van-e élet a halálunk után? Mi az élet értelme, mi az életünk értelme, honnan jövünk és hova megyünk?
Mindig eszembe jutnak ezek a kérdések a Teremtéstörténet, a Tóra első heti szakaszának olvasásakor. Biztos vagyok benne, hogy sokunkban felmerültek ezek a gondolatok életünk során. E nagy horderejű kérdésekre csak nem bizonyított, szélsőséges válaszok vannak, és ez így lesz a belátható jövőben is.
Mégis álljon itt feleletnek egy Einsteinnel kapcsolatos sztori. Egyszer diákok megkérdezték tőle, hogy hisz-e I’tenben. Einstein visszakérdezett: –
El tudjátok képzelni, hogy mi az, hogy végtelen. Képzeljétek el, hogy én végtelen nagy sebességgel, egyenes vonalban elrepülök innen addig, míg a világnak a szélére érek, és ott meglátom a Semmit. No, de mi az a Semmi? Ezt nem tudom felfogni. És ha végtelen ideig repülök, és soha nem érem el a világ végét? Ezt végképp nem tudom felfogni. Mi a Végtelen? És mi az Idő? Van-e kezdete, vége? Nincs tudásom, képességem feleletet adni a saját magam által feltett kérdésekre. Egyszerűbb, ha azt mondom, hogy ezek mögött egy megfoghatatlan, mindenható, örökké élő lény áll: azaz maga az I’STEN. Igen, hiszek I’tenben, a Viág Teremtőjében.
És ha már Einstein is, akiről nem lehet azt mondani, hogy nem volt egy óriási koponya, egy rendkívüli nagy tudású, művelt ember, akkor fogadjuk el az ő válaszát, és olvassuk a Tórát hittel, lelkesedéssel!
Berésit
mikor és mi volt a kezdet és hol volt a helye és mi jellemezte?
sötétség és világosság, semmi minden, véges és a végtelen
a se eleje se vége idő realitás és spiritualitás
élettelen és az élő portest és lélek
egyedül párral Ádám és Éva
rossz és jó Káin s Ábel
élet és halál hit és tudás
káosz és rend tedd ne tegyed
eleve elrendelt tervezett véletlen
irgalom, könyörület következetes szigorússág
Isten és/vagy az ősrobbanás törvényszerűség s elképzelés
s íme, látta Isten mindazt, amit teremtett, hogy nagyon jó lett!