A zsinagógák éjszaka sem pihennek – van, ahol a nap minden percében ül valaki, és imádkozik vagy Tórát tanul. Vannak ünnepek, amikor éjszakára is megtelnek az imaházak: ilyen a nemrégiben ünnepelt Sávuot, amikor egész éjjel tanulunk, hogy jóvátegyük őseink hibáját. Hamarosan elérkezik tisa böáv böjtje, amit az éjszakába nyúlóan felolvasott Jeremiás siralmaival nyitunk meg. Utána pedig egy-kettőre elérünk a nyár végéhez, közeledik Ros hásáná és megkezdjük a hajnali bűnbánó imákat, a Szilchotot felolvasni.

Egyszer egy évben azonban nem ezért nyílnak ki éjszakára budapesti a zsinagógák kapui. Immár jó pár éve a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként nyílnak meg az év legrövidebb éjjelének környékén a zsinagógák, hogy minden érdeklődő beléphessen, szabadon kérdezhessen, láthassa és megtapasztalhassa, mit jelent, hogyan néz ki egy zsinagóga. Nincs vallási ok, nincsenek imák, sem a Talmud kötetei fölé hajló fejek. (Ez persze ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen azért szombatbúcsúztató hávdálá és a tóratekercsek bemutatása nélkül elképzelhetetlen a zsinagógák éjszakája…)

Idén az Újbudai zsinagóga, a Zsilip Központ, az Óbudai Zsinagóga és a Budavári középkori imaház is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Haydn koncert, klezmer zene, az ünnepeket bemutató homokkép műsor és történelmi előadás: többek között ezek voltak az idei kínálatban. Mindezek mellett természetesen most is lehetett kérdezni. Akik pedig válaszoltak, nem mások voltak, mint a közösségek rabbijai, gyakorlott idegenvezetői és oszlopos tagjai.

A több száz érdeklődő megtöltötte a zsinagógákat, megcsodálták az épületeket kívül-belül, megkóstolták a kóser flódnit és megismerték a közösségek életét, történetét. Bár a program véget ért és a kapuk éjszakára bezárulnak, ez nem jelenti, hogy úgy is maradnak. Közösségeink – ha nem is az éjszaka közepén, de – tárt ajtókkal és tárt szívekkel várják mindazokat, akik szeretnének többet megtudni őseik hitéről és a gyökereikről, akik szeretnének egy-egy közösség részévé válni és nemcsak titkos éjszakákon, hanem fényes nappal is büszkén besétálni a zsinagógáinkba.

——————————————————————————————————