Mindent elmondunk, amit a szökőévről tudni kell
Ma és holnap van az első ádár hónap kétnapos újholdja (ros chodes). Ez a nap még svát hó utolsó, 30. napja, holnap pedig az első ádár első napja lesz.
Ez az év, az 5782-es zsidó év ugyanis szökőév: egy teljes hónapot iktatunk be a naptárba, hogy kiegyenlítsük a hold- és a napév különbségeit.
A zsidóság a hónapokat a Hold fázisai szerint számolja, az évek azonban napévek, így biztosítva, hogy az adott ünnepek az évnek mindig ugyanarra a szakára esnek. A hónapok 29, vagy 30 naposak lehetnek. Néhány nappal az Egyiptomból való kivonulás előtt az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy gyűjtse össze a népet, és elhangzott az első, egész népnek szóló parancsolat: szenteljétek meg a holdat, amikor annak fénye látszani kezd.
Mi a kapcsolat a zsidóság és a Hold fázisai között?
Mi a kapcsolat a Hold fázisai és a zsidóság között?
Ma és holnap van az első ádár hónap kétnapos újholdja. Ez a nap még svát hó utolsó, 30. napja, holnap pedig az első ádár első napja lesz. Ez az év ugyanis szökőév, amikor is egy teljes hónapot iktatunk be a naptárba, hogy kiegyenlítsük a hold- és a napév különbségeit. Ebben a hónapban nincsenek ünnepek, ádár … Olvass tovább
A Hold és a Nap járását is figyelembe vevő luniszoláris naptár a két égitest „járása” által kiadott hold- és napév különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy-egy hónap beiktatásával egyenlíti ki, vagyis 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. A holdhónapokból álló év 354 napos, azaz 11 és negyed nappal rövidebb, mint a 365 ¼ napos napév. Ha szigorúan a Holdon alapuló naptárt használnánk (mint például a muszlimok), az ünnepek mozognának az évszakokhoz képest.
A Tóra azonban azt is előírja, hogy pészáhot tavasszal, szukotot pedig ősszel ünnepeljük meg.
Annak érdekében tehát, hogy az ünnepek ne mozduljanak el a napévhez, és így az évszakokhoz képest, bölcseink 19 éves ciklust állapítottak meg. Ennek során hét szökőév, héberül sáná meuberet – „terhes év” van (3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19.), a megszokottnál eggyel több, 13 hónappal, kiegyenlítve a két égitest által meghatározott évek különbségét.
A zsidó ünnepek mégis mindig más dátumra esnek – legalábbis a polgári naptár szerint. Hogy is van ez? Olvasson tovább!
Tényleg mozognak a zsidó ünnepek?
Tényleg „mozognak” a zsidó ünnepek?
Viszonylag közismert tény, hogy a zsidó naptár luniszoláris, vagyis a Holdat és a Napot egyaránt figyelembe veszi: a hónapok holdhónapok, az évek pedig napévek, és a kettő különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy hónap beiktatásával egyenlítjük ki. Másként mondva, 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. Miért van ez így? … Olvass tovább
zsido.com
ÓBUDAI ZSINAGÓGA
Cím: 1036 Budapest, Lajos utca 163.
Tel.: +36 30 396 9020
info@obudaizsinagoga.hu
NYITVATARTÁS:
hétfőtől - péntekig 9-14 • szombaton zárva • vasárnap előzetes megbeszélés alapján idegenvezetőnk rendelkezése áll
Egyházi technikai szám: 1287
Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, adószám: 19663038-1-42
Adomány: 13597539-12302010-00031397
© 2019 • EMIH által fenntartott imaház