Az EMIH fenntartásában lévő Maimonidész Kéttannyelvű Gimnázium 2017. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit.         

A szervezet életében ez az első ilyen vállalkozás, a kihívás és az elvárások rendkívüliek voltak, de a vezetőség sikeresen vette az akadályokat. Meglátogattuk az iskolát, mert érdekelt bennünket, hogy milyen tanulságokkal zárult az első tanév és mik a jövőbeni tervek. 

Fejlődés percről percre

Körülnézve az épületben, mindenhol visszaköszönnek a zsidó vallási ünnepek, a zsidó származású híres emberek képe a dicsőségfalon. Szilánk Zsuzsa operatív igazgató a kezdetekről beszélt.

„Az első évben egy osztályt (egy évfolyamot) indítottunk, mert felmenő rendszerben dolgozunk.

Maxi­mum 20-25 fős osztályokkal, kiscsoportos órákon foglalkozunk a gye­rekekkel, a nyelvi kompetenciáik szerint felosztva őket, hiszen az első év a nyelvi előkészítő, némi alappal a humán és természettudományos tantárgyakra való felkészítéshez. Egyénileg tudunk igazodni a gyerekek képességeihez – ez mindannyiunk dolgát megkönnyíti. Az iskola szellemisége, és amit kitűztünk célként, abszolút működik. Ez egy elég erős kezdő év a gyerekeknek, az életre való felkészítés is, sok gyerek megtalálta önmagát, kiteljesedett. Van olyan diákunk, aki alig mert megszólalni év elején, mostanra beilleszkedett, reflektál, kérdez, véleményt nyilvánít.” A diákok gyakorlati készségeket is elsajátítanak, és már meg is méretik magukat, például az országos gépíróversenyen, amelyen ketten is az élmezőnyben végeztek.

„Gyakorlatilag percről percre fejlődik az iskola. Új pedagógusok érkeznek ősszel, hiszen a világi tárgyak tanítása ezt igényli. A felső emeleten van hét tanterem, ezeket felújítjuk. Lesz interaktív tábla, olyat rendeltünk, ami most a legmodernebb. Plusz szaktantermeket kell kialakítanunk a különböző természettudományi tárgyak számára” – tette hozzá Szilánk Zsuzsa.

Feltérképezik a gyerek erősségeit

A nyelvoktatás nagyon fontos az gimnáziumban, hiszen ez adja a gerincét a további sikeres munkának. Topor Katalin angoltanár elmondta, hogy többféle módszert használnak, a tananyag szerkezetének és a diákok igényeinek megfelelően: „Szerintem abban rejlik a siker kulcsa, hogy nemcsak a legdivatosabb módszert próbáljuk alkalmazni, hanem feltérképezzük, hogy melyik gyereknek mi az erőssége, mivel küzd, mivel voltak idáig problémái, hol akadt el. Ha azt látom, hogy valakinek valami nem megy, akkor oda tudok mellé ülni – addig a többiek valamilyen más feladaton dolgoznak.”

Láthatóan remekül fel van szerelve az iskola, és az internet is segít az oktatásban. „Előfordul, hogy írnak Messengeren, hogy küldjek segítséget, hiszen vannak nagyon jó interaktív site-ok. Az nagyon jó, hogy a tanulók laptopon tudnak dolgozni, a gyakorló oldalakon rög­tön ellenőrizni tudják, hogy mit csináltak jól és mit nem. Aztán vannak speciális projektjeink: legutóbb például az anyanyelvi tanárral volt egy étterem nyitási projekt, igen komplex feladat ez, ilyenkor 1-2 hétig is dolgoznak egy témán” – meséli Topor Katalin.

Az idei évfolyam nagy része teljes mértékben felkészült a nyelvvizsgára, de néhány akadály felmerült, mint például az, hogy eddig csak szombatokra hirdettek írásbeli időpontokat – tudtuk meg Topor Katalintól: „A többség biztosan nyelvvizsgázni fog, ki írásbelizik, ki csak szóbelizik, többen pedig a C típusú, komplex vizsgára készülnek. Nagy utat tettek meg a gyerekek, és úgy érzem, jó az irány, ezek az eredmények magukért beszélnek.”

 

Modern módszerek, hagyományos tudnivalók

Kéttannyelvű zsidó iskola lévén nagy hangsúly van a héber nyelv és a vallási alapok oktatásán is. Herrman Judit judaisztika és héber tanár, az iskola vallásügyi referense szerint „nagyon sokat tanultunk egymástól, rengeteget fejlődtünk. A siker főként annak köszönhető, hogy a diákok kifejezetten nyitottak, a tanárok odaadóak, lelkiismeretesek, és kiváló háttérrel, remek kollégákkal rendelkezünk – így minden oldalról támogatva érezzük magunkat. Nekem elsősorban az volt a célom, hogy minél közelebb hozzam a zsidó vallás alapjait, ismereteit a fiatalokhoz, hogy megismerjék a gyökereiket. Kifejezetten örültek annak, hogy én kreatív, modern módszerekkel tanítom a zsidó vallási tantárgyakat is.”

Saját tanítási módszereiről ezt vallja: „Szeretek interaktívan tanítani több metodikát összevonva. A legnagyobb büszkeség ezen a területen az omerszámlálás kapcsán létrehozott projektünk volt, ahol a tanulók az érzelmi fejlődésüket, tapasztalataikat különböző művészi formában tudták megmutatni. Szép munkák születtek abból, hogy ezt a filozófiai, spirituális, vallási témát esszékben, képekben, versben, zenében meg tudták valósítani, és a saját érzelmi világukat ilyen formában is felszínre tudták hozni.” A további tervek kapcsán Herrman Judit tanárnő elmondta, hogy egy interaktív héber nyelvtanulási szobát szeretnének létrehozni a diákoknak, akik most ismerkednek a héber nyelvvel. Itt interaktív, játékos és kihívással teli, erősen stimulatív környezet várja majd őket, ami elősegíti a nyelvtanulást és megszeretteti velük a nyelvet.

Meg kell érteni a gyerek lelkét

Az épületben körbejárva érezhető egyfajta kellemes aura, jó hangulat, igazán diákbarát a környezet. Bár minden új volt tavaly szeptemberben, a tanulók szépen belakták a gimnáziumot. Gyönyörű az ebédlő, szuper jó a babzsákokkal berendezett társalgó. Ezzel együtt nagy kihívás, izgalmas feladat egy ilyen intézmény vezetőjének lenni, mondja Köves Dvora fenntartó főigazgató:

„Még nem volt Magyarországon ilyen típusú gimnázium, a férjem – Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija – álma volt ez. Először nem is gondoltam, hogy én lehetnék ennek az intézménynek az igazgatója, de aztán megértettem, hogy azok a didaktikai ismeretek, azok a módszerek, amiket én jól ismerek, nem veszhetnek kárba. Ha ezt a tehetséget megkaptam Istentől, akkor használnom kell, és a következő generációknak át kell adnom a tudásomat. Hiszek abban, hogy minden gyermek különleges, és erősítenünk kell őket. Mi kilencen vagyunk testvérek, az édesanyám sok éven át gimnáziumban tanított, osztályfőnök is volt. Így aztán otthon sok ismeretet szereztem a gyermeknevelésről. Két fontos dolgot tanultam meg ezzel kapcsolatban: elsősorban meg kell érteni a gyermekek lelkét, megtalálni minden gyermeknek a kulcsát. Ez a gimnázium mottója is: »Neveld az ifjút a maga útja szerint, ha megöregszik, sem fog letérni róla« – amiben erős a gyermek, abban erősíteni kell. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ki­jelöljük a határokat, a korlátokat, hiszen ha ezeket ismeri, akkor ezt az élet minden területén jól tudja majd használni: az egyetemi évek alatt, a párkapcsolatában, egy mun­kahelyen, bárhol. Ha sikeres akar lenni, ismernie kell és el kell fogadnia ezeket a határokat. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a magas színvonalú ok­tatás mellett olyan szabadidős prog­ramokat is kínáljunk a gyerekeknek, ami az ilyenkor, kamaszkor­ban felgyülemlett energiájukat jó irányban köti le. Kirándulások, já­tékok, projektek, amiktől sokat kaphatnak a tanuláson kívül is. Mivel zsidó iskola vagyunk, jó kapcsolatot ápolunk a zsinagógával, hogy a zsi­dósággal, a zsidó identitással is megismerkedjenek a diákjaink. Egy új intézménynél a legfontosabb az erős alapok építése. Úgy látom, hogy nagyon szépen haladtunk, remek háttércsapatunk van, kiváló tanári kar, akik lelkileg és szakmailag is »odateszik magukat«, hogy minden gyerek a legjobbat kapja és a legtöbbet tudja kihozni magából.”

 

Vár a gólyatábor

Most azonban a nyárra bezárja kapuit a gimnázium, hogy ősszel újult erővel kezdjék meg a tanulást és a közösségi életet. Viszont nyáron sem szakadnak el egymástól, mert erről is gondoskodik az intézmény.

„A mostani diákokkal egy háromnapos osztálykirándulásra me­gyünk Badacsonytomajba, a MA­ZSÖK üdülőbe az osztályfőnö­kük­kel és Topor Katalin angol cso­port­ve­zetővel” – számol be a nyári ter­vekről Szilánk Zsuzsa.

„Az új ta­nulóknak augusztus utolsó hétfő-kedd-szerdáján lesz Mádon a gó­lyatáboruk kis zsidóság-alapképzés­sel, kajakozással, szőlészettel és egyéb remek programokkal. Aztán szeptembertől újra teljes gőzzel előre az új tanévben!”

További információ az iskoláról: www.zsidogimnazium.hu

Juhász Vali írása

zsido.com