Rabbinikus csodák és csodás rabbik

A csodarabbi kifejezést sokan ismerik és használják és azt is sokan tudják, hogy csodás rabbik működtek Közép-Kelet Európában és így hazánkban is évszázadok óta. Érdemes bemutatni, kik is voltak ők.

Olyan rabbik, spirituális vezetők, akiknek nevéhez különböző csodák fűződnek egyidősek a zsidósággal. Ősapáinkról, mestereinkről Áb­ra­hámtól kezdődően Mózesen át a Báál Sém Tovig számos csodás legenda terjed. Őseink csodáit nem csak a Biblia örökíti meg, hiszen amit a Biblia nem említ, azt el­me­sélik bölcseink a Talmud és a Mid­rá­sok lapjain. Az újabb korok rend­kívüli eseményeit sok eset­ben fel­jegyezték különböző kom­men­tá­rok­ba fűzve, melyek megannyi tör­té­net, elbeszélés alapját képezik.

Miért is fontosak ezek a csodák il­letve hogyan is tulajdoníthatjuk eze­ket a csodákat embereknek? A kér­dés nem blaszfémia, hiszen a cso­dá­kat nyilván Isten végzi, a rabbik, mes­tereink mintegy katalizálják az ese­ményeket. A rabbinikus iro­dalom úgy fogalmaz: „A cádik (értsd igaz em­ber) elrendel valamit és a Te­rem­tő végrehajtja”, magya­rán a cádiknak olyan különleges kap­­cso­la­ta van Istennel, hogy amit ő elren­del, Istennek, még ha magától „nem is állt volna szándékában” ilyesmit ten­ni, ha úgy tetszik „nincs más választása”, mint végrehajtani a rendeletet.

Az elgondolás Jób könyvének egyik verséből ered: „Ha valamit el­határozol, meglesz, világosság ra­gyogja be utad” (Jób 22:29.). A Tal­mud és a Midrások számos példát idéz­nek a Bibilából a fenti koncepció bizonyítására, talán az egyik leg­híresebb Jákob áldása József fiai felé, amikor is Efráimot (aki a fia­talabb gyermek volt) az idősebb Me­nássé elé helyezi „És megáldotta őket azon a napon mondván: „Ben­ne­tek áldassék Izrael mondván, te­gyen olyanná titeket Isten, mint Ef­ráimot és Menássét. És Efráimot Menássé elébe helyezte” (1Mózes 48:20). Megtette a kicsit a nagyobb elé, a Szent, áldassék, pedig végrehajtotta a rendeletet.” (Midrás Tán­chu­má Nászó szakasz 29.)

Szintén ismert a Midrás azon állítása, miszerint „Mindent, amit Mózes elrendelt, a Teremtő végrehajtotta azt” (Midrás Rábá, Dvárim 5:13.).

Minthogy minden generációnak meg­vannak a „maga Mózesei”, a ma­ga igaz emberei, cádikjai, minden generáció nagyjai képesek a ter­mészet folyását alkalmanként és in­dokolt esetben más irányba terelni. Így alakult ki az a szokás is, hogy ké­réseinkkel, problémáinkkal cádikokhoz fordulunk, közbenjárásukat kérve értünk és kéréseinkért Istennél. Tekintve ezen felül azt, hogy hiszünk a lélek örök életében, mivel a cádikok lelke tiszta, haláluk után a lelkek országában megmarad az a képességük, hogy közbenjárjanak értünk, akik ezen a világon próbálunk boldogulni. Ebből a hitből fakad a szokás, hogy cádikokat még (fizikai) haláluk után is látogatjuk, sírjuknál imádkozunk, kéréseinket sok esetben kis papírra (jiddisül kvittel, kvitli) felírva kérjük segítségüket kisebb-nagyobb gondjaink megoldásában.

A haszid filozófia és mozgalom elterjedésével a cádikok iránti tisztelet egyre nőtt, de fontos tudni, hogy a cádikok, rabbik és rebbék tisztelete, sírjuk látogatása nem csak haszid szokás. A Magyarorszá­gon működő csodarabbik és cádikok messzeföldön híresek voltak, sírjaikat a mai napig ezrek látogatják segítséget remélve.

A Kállói Rebbe

A Nagykállón tevékenykedő Taub Ájzik Jicchok rabbi (1744–1821) volt az el­ső magyarorszá­gi haszid reb­be. Fiatal fiú­ként a haszi­diz­mus meg­alapítójának, a Báál Sém Tov egyik prominens tanítványának, Léjb Szárának volt felfedezettje, aki egyszer a környéken járva ta­lált rá a pásztorfiúra. A kis Ájzikot édesanyja egyedül nevelte és egyetlen álma volt, hogy fia tudós ember, jó zsidó legyen. Reb Léjb a tiszta lel­kű fiút a morvaországi Nikolsburg­ba vitte, a híres Reb Smelkéhez (Smuel Horovitz 1726–1778) tanulni. Reb Ájzik tanulmányait elvégezve tért vissza Nagykállóra, ahol ha­láláig működött és adott iránymutatást, segítséget és támogatást mindenkinek, aki hozzá fordult.

Szerénysége, tiszta szent élete és istenfélelme híres volt messzeföl­dön, zsidók és nem-zsidók egyaránt felkeresték áldását kérve. Tőle szár­mazik a híres „Szól a kakas már” cí­mű nóta szent és felemelő dal­la­ma illetve szövege, amit sokan a magyar zsidók himnuszának is ne­veznek.

Sírját a mai napig folyamatosan látogatják, főként külföldről.

A Jiszmách Mojse

Teitelbaum Mózes rabbi (1759–1841), akit leghíresebb művének cí­me után Jiszmách Mojsénak is ne­veznek, lengyel felmenőkkel ren­delkezett, rabbiként először a Przemysl-ben, később pedig Sátor­al­jaújhelyen szolgált és kiemelkedő ér­deme volt a haszidizmus magyarországi elterjedésében. A szatmári és szigeti haszidok első mestereként megalapozta napjaink egyik legnagyobb haszid udvarát. Számos csodát és misz­tikus eseményt tulajdonítanak ne­ki, járatos volt a zsidó misztikus irodalom, a kabbala vi­lá­gá­ban. A le­gen­dák szerint szá­mos amulettet (misztikus erővel bíró ap­ró te­kercset tar­tal­mazó tár­gyat) adott olyan baj­ba jutott zsidóknak, akik valamilyen üldöztetés elől menekültek.

Szintén közismert legenda szerint követőinek mesélte, később mű­veiben is utalt arra, hogy lelke még élete előtt három korábbi korban már járt ezen a világon (a rabbi­nikus irodalom a lélekvándorlást, a lelkek visszatérését egy másik testbe gilgulnak hívja), először Jákob ős­atyánk nyájában egy bárány testében, másodszor Mózes korában, harmadszor az első jeruzsálemi Szen-
tély pusztulásának korában. Ta­nít­vá­nyainak egy dallamot is ta­nított, me­lyet tanúsága szerint Já­kob ősatyánk furulyán játszott nyá­jának, onnan emlékszik erre a ma­gasztos me­lódiára. Teitelbaum Mózes síremléke a sá­toraljaújhelyi temetőben van, ha­lá­lo­zásának évfordulóján ezrek lá­to­gat­ják, de egész évben kiemelke­dő­en fontos zarándokhely.

Cvi Hers Friedman (Frishman), a liszkai rebbe

Olaszliszka híres rabbija volt Cvi Hers Frishman rabbi (?-1874), aki, mint oly sokan akkortájt, elke­rü­len­dő a hadseregbe való besoro­zást, ami szinte egyet jelentett a val­lási tör­vények betartásának el­le­he­tet­lení­té­sével, nevét Friedmanra változtatta.

Messzeföldön híres volt tudásáról és szerénységéről, szinte aszketikus életmódjáról. A segítségét kérőktől kapott adományokat jótékony célokra fordította, árvákat és házasulandó lányokat támogató alapítványai a mai napig működnek szerte a világon.

A híres olaszliszkai zsinagóga, mely korának az egyik legnagyobb, közel 500 férőhellyel rendelkező zsinagógája volt a környéken, arról is híres volt, hogy alapozás nélkül építették, agálut, a diaszpóra átmenetiségét, a Messiás eljövetelének közelségét hangsúlyozva.

Az olaszliszkai zsinagóga romjai közt ma Holokauszt emlékmű áll

Grünwald Mózes, a pápai dinasztia alapítója

Híres háláchikus műve, az Árugát Há­boszem szerzője, Grünwald Mózes rabbi (1853–1910) Csornán szü­le­tett, kezdetben Humenné (Ho­mon­na, mai Szlovákia) területén, majd szülővárosában, Csornán, valamint Kis­várdán és Huszton alapított je­si­vákat (Talmud iskolákat). Híres volt analitikus Talmud elemzési stí­lusáról, melyet a mai napig követnek híres, nem feltétlenül haszid filozófiájú jesivákban is. Később fia Pápán telepedett le és alapított nagy, prominens zsidó közösséget.

Az Arugasz Háboszem címlapja

A Chátám Szófer és dinasztiája

Schreiber Mózes rabbi (1762–1839) bár a németországi Frankfurtban született, tulajdonképpen elmondható róla, hogy a magyarországi zsidóság talán legfontosabb rabbinikus alakja volt, az Osztrák-Magyar Monarchia főrabbija, a reformmozgalom heves ellenzője. Prolifikus író volt, Chátám Szófer című műve után (mely elnevezés kétértelmű, hiszen egyrészről azt jelenti, hogy Mózes pecsétje, másrészről Chiduséj Torát Mose Szofer szavak kezdőbetűi nevének héber nyelvű vál­tozatát is hordozzák) szokták hív­ni. Ő alapította a pozsonyi (né­met-jiddis nevén pressburgi) je­si­vát, ami nemcsak korának legnagyobb Talmud iskolája volt, de je­lentős szellemi központ is.

Halála után a vezetést fiai, akiket szintén rabbinikus műveik után hív­tak Kszáv Szófernek és Michtáv Szó­fernek, illetve unokái, a Chátán Szófer és Sévet Szófer vették át. Sírhelye Pozsony belvárosában igen népszerű zarándokhely.

Éger Ákiva

A hazai haláchikus szaktekintélyek közül kiemelkedő Éger Akiva rabbi, aki mai Eisenstadtban (akkoriban Nagymarton) a monarchia te­rületén született 1761-ben. Tanul­má­nyait a híres breszlov-i (ma Wroc­law) jesivában végezte, anyai nagybátyja, Éger Wolf vezetése alatt. Mestere iránti tiszteletből még a családnevét is megváltoztatta Günsről Égerre. A tévhitekkel el­len­tétben, bár ma­gyar származású volt, ne­ve nem a ma­gyarországi, ha­nem a Csehországban található Éger (ma Cheb) vá­rosához köthető. Két fia és egy lá­nya született, utóbbi a Chátám Szó­fer má­sodik felesége lett.

Éger rabbi, későbbi vejéhez ha­son­lóan heves ellenzője volt az ép­pen szárnyait bontogató reform­moz­galmaknak, de a tévhitekkel el­lentétben a hászid mozgalmat nem kritizálta. Slomó nevű fiától szár­ma­zó unokája, Leibel a kotzki Me­na­chem Mendel rabbi és a híres ra­dzyni Mordechai Joszef Leiner rabbi tanítványa volt.

Szegál-Löwy Mesulam Feis, a Nyírtassi dinasztia alapítója

A híres tosh-i haszid dinasztia, melynek mai vezetője a Montreál melletti zsidó falu, Tosh rabbija, a tavaly elhunyt dédapja után szintén Mesulám Fájis nevű rabbi fia, Elimelech Szegál-Löwy. A dinasztia alapítója a híres komáromi rabbi, Jichák Ájzik tanítványa volt, aki a zsidicsovi Cvi Hirs rabbi jesivájában képezte magát és mélyült el a haszid tanokban, hiszen az említett Cvi Hirs rabbi a lublini Látnok, a chozé, tanítványa volt.

A dinasztia tavaly elhunyt veze­tő­je maga is holokauszt-túlélő volt. Talán kevesen tudják, de volt anya­könyvezett magyar neve is, még­pe­dig Ferenc. Híres volt ember­sze­re­te­téről és jótékonyságáról. tosh-i ha­­szid udvarnak (mely nevében őr­zi Nyírtass emlékét) rendkívül sok kö­vetője van szerte a világon. A kanadai Montreál mellett levő Tosh falu méltán nevezhető egy Magyarországon kívüli magyar falunak.

Megyeri András Jonatán írása

A cikk az Egység magazin 95. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban 1052 Budapest, Károly krt. 20. vagy a Kóser Piacon 1074 Budapest, Dohány utca 36. Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintson a  http://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

ÓBUDAI ZSINAGÓGA