Szombat este 10-kor, a forróság és a késői időpont ellenére, már nagy tömeg várakozott a Keren Or Központ előtt. Az érdeklődők azért gyülekeznek, hogy a Múzeumok Éjszakáján a „Nyitott Zsinagógák” program keretében buszra szálljanak, és Köves Slomó rabbi, valamint Nógrádi Bálint rabbi-helyettes idegenvezetésével négy különleges, budapesti helyszínt keressenek fel egy időutazás keretében: ezen az estén az egyik legrégibb és a legújabb fővárosi zsinagóga is kinyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A két 67 fős óriás busz dugig megtelt, és máris nekiindulunk az időutazásnak.

A legújabbnál kezdtünk. A Keren Or Központot 2005-ben avatta fel az EMIH. – A név azt jelenti, fénysugár, amely fényt áraszt a közösségre és a városra – magyarázza Köves Slomó.

Keren Or Zsinagóga

Keren Or Zsinagóga

Keren Or Zsinagóga                                                                                                                                                                                               Havdala Köves Slomó és Faith Asher rabbik

A EMIH vezető rabbija azt tanácsolja a jelenlévőknek, hogy ha bármikor szeretnék megtudni, merre van kelet, csak látogassanak el egy zsinagógába, mert ott a frigyszekrénynek – benne a Tóra-tekercsekkel – mindig kelet felé kell néznie, a zsidók ugyanis Jeruzsálem felé fordulva imádkoznak. – A zsinagógában a tanulás legalább olyan fontos kötelesség mint az ima. Minden évben elkezdjük és befejezzük a Tóra olvasását – magyarázza, miközben óvatosan kiveszi a szekrényből a Tóra-tekercset. – Látják, nagy becsben van tartva, szépen felöltöztetve. A felirat jelzi rajta, ki adományozta. A kézzel, pergamenre írott Tóra másolása nagyjából egy évig tart, ha valaki napi nyolc órában készíti. Ha olvasás közben egy betű deformálódik, azt ki kell javítani – fejti ki a hallgatóságnak, hozzátéve, hogy a Tóra-tekercset nem érinthetjük meg puszta kézzel.

Ezt követően a rabbi részletesen beszél arról, hogy szombat este a közösség hogyan búcsúzik el az ünneptől: ez a Hávdálá, aminek ünnepi kellékeit be is mutatta. Többek között a bort, amelynek „szinte ki kell csordulnia a pohárból”. Miután a szemléltetésben segítségére lévő Faith Aser rabbi a demonstrációs eszközt felhörpintette, Köves Slomó tréfásan megjegyezte, hogy ez még csak az első csoport, a harmadiknál már érdekes lesz a hangulat.

Zsidónegyed a budai várban

A Keren Or Központot elhagyva, elindulunk a busz felé, ami a bulinegyed szélén már vár minket. A kávézók teraszai tömöttek, szinte fesztiváli a hangulat. Mi azonban nem bulizni jöttünk, fölszállunk a buszra, aminek máris megvan az az előnye, hogy a légkondicionáló segít elviselni a meleget. Következő úti célunk a Budai Vár.

Köves Slomóról kiderül, hogy másodállásban nyugodtan elmehetne idegenvezetőnek, egy pillanatra sem hagyja, hogy az utasok unatkozzanak, inkább kihasználja az időt és elmondja: ahova megyünk az a két tucat magyarországi zsinagóga közül az egyik legrégebbi, még a középkorban épült. – Szír imateremnek is nevezik, mert nem askenázi, hanem szír zsidók használták – meséli. Egy fiatal pár a középső sorban a város rejtett kincseiről beszélget, megállapítják, hogy erről az imateremtől nem is tudtak.

Az imaház a Táncsics utcában egy lakóház földszintjén található, és osztjuk a fiatal pár megállapítását, ez tényleg kincs: ezért különösen érthetetlen, hogy miért egy szemétdombon keresztül lehet csak eljutni a műemlékhez. Medieaval Synagogue jobbra – olvasható egy kis papírlapon az üres banános dobozok és egy kidobott radiátor felett. Mintha Prágában a város nem így bánna a zsidó örökségével. Köves Slomótól megtudjuk: nem messze innen, az utca túloldalán, a középkori zsidónegyed területén van egy másik zsinagóga is a föld alatt, amelyet szintén az 1960-as években fedeztek fel, de aztán gyorsan visszatemettek. – Várjuk a pillanatot, amikor fel lehet tárni ezt a zsinagógát, ami körülbelül öt méter belmagasságú pompás, középkori építmény. Minden további nélkül lehetséges lenne a rekonstrukciója, nagyon jó állapotban van – teszi hozzá a rabbi.

Lassan visszaindulunk a buszokhoz a még mindig harmincfokos éjszakában, egy ötvenes férfi azt magyarázza a barátnőjének, mekkora öröm, hogy fel tudtak jutni a buszra, hiszen a program előtt pár nappal már minden hely megtelt.

A császár büszkesége

A következő állomásunk az Óbudai Zsinagóga, amely már egy másik korszakba repít minket. Az épület szabad téren áll, ami eleve különlegessé teszi.

Óbudai Zsinagóga

Óbudai Zsinagóga

Köves Slomó zsinagógánk rabbija

Óbudai Zsinagóga

Óbudai Zsinagóga

Óbudai Zsinagóga                                                                                                                                                                                                   Tudás Shalom kiállítás

A budapesti zsinagógákat ugyanis általában lakóházak homlokzatai mögé építették, Köves Slomó szerint azért, hogy ne legyen feltűnő, így biztonságosabb volt. Ehhez képest az Óbudai Zsinagógát messziről látni, a rabbi egy anekdotát is megosztott ezzel kapcsolatban: állítólag amikor egyszer a Habsburg császár a Dunán hajózott, a távolból látszó zsinagóga épületét látva, megjegyezte: milyen szép klasszicista épület, „lám ilyenünk is van”. Közben Köves Slomó azt is elárulja az érdeklődőknek, hogy a zsidó életnek más intézményei is vannak a zsinagógákon kívül: négy elemi iskola, három zsidó gimnázium és három kóser étterem, múzeum, heti és havilapok, illetve internetes portálok. Ez három közösség köré épül, a MAZSIHISZ, az ortodoxok és az EMIH köré. Budapesten a legaktívabb a zsidó élet Magyarországon: a fővárosban kb. 15 olyan zsinagóga található, ahol heti rendszerességgel végeznek szertartásokat. Vidéken sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, a holokauszt megsemmisítette a vidéki zsidó közösségeket, ezért sok zsinagóga ma már üzlethelyiségként, raktárként, koncertteremként funkcionál.

Az Óbudai Zsinagógának, mint sok más zsinagógának az országban, hasonló volt a sorsa a holokauszt után: a kommunista államhatalom kötelezte a közösségeket, hogy adják át az épületeiket. Az itteni falak közé az televízió ötös stúdiója költözött: itt készült többek között a Süsü a sárkány. Az abszurd és szomorú helyzet 2010-ben változott meg, amikor az EMIH átvette és közösségi élettel töltötte meg a termeket. A tulajdonviszonyok azonban nem változtak, ez a világ egyetlen olyan zsinagógája, ami egy tévétársaság tulajdonában van és zsidó hitélet folyik benne. Az elmúlt hat évben az EMIH helyrehozta az épületet, ami ma már régi fényében csillog.

A közönséget ezen a helyszínen nemcsak tökéletes flódnival, hanem egy különleges koncerttel várták a szervezők. A végén a közönség már együtt énekelte Jakal Zoltán kántorral a Szól a kakas már című magyar népdalt, amelyet héber szöveggel kiegészítve, a haszidok gyakran énekelnek.

Titkos zsinagóga a bulinegyed közepén

Irány vissza a pesti zsidónegyedbe, utolsó állomásunkhoz érkeztünk: az utcafrontról észrevehetetlen „rejtett zsinagógához”, azaz a Vasvárihoz.

Vasvári Zsinagóga

Vasvári Zsinagóga

Vasvári Zsinagóga

Vasvári Zsinagóga

Megyeri Yonatán

A Vasvári Pál utcai zsinagógáról Köves Slomó még a buszon elmondja, hogy nem sokkal azután épült, mint a Dohány utcai, amely az akkori zsidó közösség egy részének nem tetszett. A Dohány utcai ugyanis egy neológ zsinagóga, ami számos elemében az asszimilációs törekvéseket szimbolizálta: kialakításában sok tekintetben egy keresztény templomra hasonlít: orgonával, szószékkel, elöl elhelyezett Tóra-olvasó emelvénnyel, ami egy oltárra emlékeztet – magyarázta a rabbi. Azok, akik nem értettek egyet ezzel a törekvéssel, szerettek volna egy kevésbé hivalkodó és autentikusabb zsinagógát, ez lett a Vasvári.

A zsinagóga egy udvarról nyílik, egy lakóház homlokzata mögött.  A Budapesti Talmud Egylet építette, így a zsinagóga kimondott célja az imádkozáson kívül a folyamatos tanulás és oktatás. – Olyannyira cél colt, hogy a zsinagóga szabályzatában belefoglalták: mindig legyen itt két rabbi, hogy az oktatás folyamatos lehessen – tudtuk meg. Az alapítás óta 130 év telt el: 1994 óta az EMIH közösség egyik alapítója, a magyarországi lubavicsi mozgalom megteremtője Oberlander Báruch rabbi a Vasvári utcai zsinagóga közösségének vezetője.

Itt Köves Slomó elbúcsúzott tőlünk, hogy a következő csoporttal újrakezdje a körutat, az EMIH közösségének egyik vezetőségi tagja, Megyeri András vette át az idegenvezető szerepét. A templomban közvetlen stílusban mesélt zsidóságról, zsidó életről, hitről, haszidizmusról. A civilben médiaszakemberként ténykedő Megyeri András, akiről kiderült, hogy sok éven át rabbinikus tanulmányokat is folytatott, türelmesen válaszolt mindenkinek: hajnali fél egykor érkeztünk ide, de még kettő óra előtt pár perccel is újabb kérdések érkeztek.

– Zsidónak lenni felelősség – felelte az egyikre. – Ha valaki zsidónak születik, az is marad. Még akkor is, ha kikeresztelkedik. Ha nem született annak, viszont betér, akkor is végleg zsidó marad. A világon ma nagyságrendileg 13 és fél millió zsidó él. Zajosabbak vagyunk, mint amit a számosságunk indokol – mondta önironikusan. Csak Madagaszkáron közel kétszer annyian élnek, de mikor hallottunk róluk utoljára a hírekben? – tette hozzá. Ez igaz, bár Madagaszkár pingvinjei azért elég híresek.

Ezután szóba került születés és halál, temetés és körülmetélés. Nem voltak tabuk. Valaki azt kérdezte meg, hogy lehet-e annak betegségben jelentkező következménye, hogy zsidók egymás között házasodnak. Ez jár valamekkora kockázattal, de ma már genetikai vizsgálatok segítik a párokat – kapta meg a választ. Más valaki arra volt kíváncsi, hogy miért ülnek a nők a templomban a férfiaktól elválasztva. – Hogy a férfiak ne nézzék őket, hanem az imára koncentráljanak – felelte az előadó mosolyogva, aki később azt is elmagyarázta miért tesz különbséget az istenfélő és a vallásos kifejezés között. A vallásos zsidó is betartja a szabályokat, de az még nem jelenti azt szükségszerűen, hogy hisz is benne. Az istenfélő zsidó az, aki a szabályokat nemcsak betartja, de hisz is abban, amiről a vallás szól.

Ezután még beszélt kicsit a minjenről, arról, hogy a közös imához tíz felnőtt zsidó férfi szükséges. Ennek kapcsán felidézte, hogy az egyik külföldi útjáról hazatérve, spontán alakult ki ilyen tíz fős közösség: így a frankfurti repülőtér váróterme is néhány percre szakrális térré vált.

Na és, akkor jöjjön a megoldás arra a kérdésre, hogy a lakatlan szigeten miért épít rögtön két zsinagógát magának egy hajótörött zsidó. Hogy legyen egy hely, ahova jár, és egy másik, amit kritizál – zárta poénnal az estét számunkra Megyeri András, aki azért a közönség megnyugtatására hozzátette: a ténylegesen létező megannyi vita ellenére a zsidók a világon egy nagy közösséget alkotnak.

Kifele menet még kaptunk egy újabb szeletet a tökéletes flódniból, aztán a romkocsmák között hömpölygő tömegbe vegyülve, a Nagykörút irányába elhagytuk az egykori gettó területét.

Ónody-Molnár Dóra