A hetiszakasz folytatja a papok és a sátorszentély felszentelésének leírását, illetve az ezekhez kapcsolódó parancsolatokat.

Megismerkedhetünk Nádáv és Ávihu, Áron főpap két fiának szomorú végével – ők idegen tüzet vittek a Miskánba, az Örökkévaló pedig megbüntette őket ezért. Egyes magyarázatok szerint ráadásul részegek voltak. A tórai szövegek értelmezésének egyik módszere azon alapul, hogy az egymás után következő szövegrészek kapcsolatban állnak egymással. Nádáv és Ávihu halálának történetét közvetlenül követi az a tilalom, mely szerint nem szabad semmiféle alkoholt fogyasztania a szolgálatot teljesítő kohénoknak, nehogy meghaljanak. A szakasz emellett foglalkozik még a tiszta és nem tiszta állatok felsorolásával, és azzal, hogy aki elhullott állat érintése által tisztátalanná vált, hogyan tisztulhat meg.

A most következő szombat a már többször emlegetett négy különleges szombat közül a harmadik: sábát párá – a tehén szombatja. Joel és Saul ezért ezen a héten Jeruzsálembe kalauzolja a nézőket, azon belül a Templomheggyel szemközt emelkedő Olajfák hegyére, ahol annak idején a vörös tehenet vágták le, hogy bizonyos fűszerekkel a hamuját összekeverve elkészítsék azt a folyadékot, ami által a halottal való érintkezés által rituálisan tisztátalanná vált embereket tisztává tették. Közeledik niszán hónap és azzal együtt peszách ünnepe. Mivel tisztátalan ember nem vehet részt a peszách áldozatban, a felolvasás által emlékeztették a népet, hogy aki még tisztátalan, tisztuljon meg.