A 68 éves, matematikusként és mérnökként dolgozó Alex Friedman a Szovjetunióból menekült Izraelbe, ma pedig megbecsült kutató és a Beresit izraeli űrkutatási program egyik vezetője. Emellett a Chábád-mozgalom tagja.

Az egyik szakember, aki részt vett az izraeli űrhajó kifejlesztésében és a kilövést követő irányítói munkában, egy olyan lubavicsi haszid, aki a szovjet elnyomással és az antiszemitizmussal dacolva vallásos zsidó maradt és kiemelkedő tudóssá vált. Életének első évtizedeit folyamatos rettegésben töltötte, mert zsidó hagyományokhoz ragaszkodó életmódját titokban kellett tartania még a szomszédok előtt is, nehogy feljelentsék a hatóságoknál.

Apját, Zálmánt, aki a Vörös Hadsereg műszaki alakulatánál volt tiszt, még fia megszületése előtt börtönbüntetésre ítélték a zsidó közösség körében végzett tevékenységéért. A vád szerint számos – szintén a Chábád mozgalomhoz tartozó – társával együtt pénzt gyűjtött, hogy zsidókat csempészhessenek a Szovjetunióból Izraelbe. A szigorú ítélet miatt Friedman csak hét éves korában láthatta először apját. A család ezután is mindent megtett, hogy hű maradhasson a Tórához. Alexander például gyakran tettette betegnek magát, hogy ne kelljen szombatonként iskolába járnia.

Friedmanék rettenetes körülmények között éltek Moszkvában. Egy vályogból összetákolt, csatornázatlan viskóban éltek a nagyszülőkkel együtt. Alexander a mai napig szívesen emlékszik vissza arra, ahogy nagyapja kora reggel a zsoltárokat énekelte. Sok más, hitéhez ragaszkodó szovjet zsidó élt hasonló körülmények között. Különösen azok szenvedtek sokat, akik – mint a Friedman család – nyíltan vállalták, hogy el kívánják hagyni a Szovjetuniót. Alexander mindezek ellenére kiemelkedően tanult, de zsidó származása miatt nem vették fel az egyetem fizika szakára. Végül matematika szakon kezdhette meg tanulmányait.

A család 1970-ben vándorolhatott ki Izraelbe, akkor, amikor több ezer zsidónak engedett távozni a szovjet kormány. Friedmann akkor húsz éves volt és az izraeli hadsereg egyik különleges alakulatához vonult be, később pedig részese lehetett az izraeli űrprogramnak. Közben elvégezte a jeruzsálemi Héber Egyetem matematika szakát és műholdak tervezésével kezdett foglalkozni. Ma ő az izraeli űrprogram egyik rendszermérnöke és az irányítóhelyiség igazgatója, ahol egy 25 tudósból álló csapatot vezet.

Friedman Nof Ájálonban él, hét gyermeke és 21 unokája született. A közelgő izraeli holdra szállás kapcsán így nyilatkozott: “Nagyon felemelő érzés. Számomra ez a személyes és a nemzeti út sikeres célba érését is jelenti. Egy Oroszországban élő fiú, akit zsidó származása miatt nem vettek fel az egyetem fizika szakára, most egy olyan űrhajó útjáért felel, mely magával viszi egy lemezen a teljes héber Biblia szövegét”.

Az űrhajó felszerelésének fontos részét képezi a “zsidóság csomag”, melybe a zsidó hagyomány fontos elemeit sűrítették bele. Ilyen például a Tánách, azaz a zsidó Biblia digitális formában tárolt szövege, vagy a Chábád mozgalom “kézikönyve”, a Tánáchot, a haszid filozófiai alapjait lefektető Tánját, valamint a Zsoltárok könyvét magába foglaló Chitát kötet, mely minden lubavicsi haszidnál megtalálható.

Friedman azzal magyarázta, hogy egyszerre lehet szigorúan vallásos zsidó és komoly tudós, hogy nagyszerű példaképek állnak előtte. “Maimonidész rabbi volt, orvos és csillagász. A Lubavicsi Rebbe villamosmérnöki, matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott” – magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy miként boldogult a javarészt világi zsidókból álló tudományos közösségben, így felelt: “Ameddig a kölcsönös tisztelet és egymás elfogadása magától értetődik, nem lehet probléma. Küldöttnek érzem magam, hiszen a Rebbe is azt mondta, hogy egy zsidónak küldöttként kell viselkednie, akárhol is legyen”.

A Berésit nevű, embert nem szállító jármű a tervek szerint április 11-én száll majd le a Nyugalom tengerének nevezett kráterben. Ezzel Izrael lesz a negyedik állam a világon, amely járművet juttat el a Holdra.

A 110 millió dolláros projektet elsősorban zsidó donorok adományaiból finanszírozzák. Az üzemanyag nélkül mindössze 160 kg-t  nyomó, négylábú űrhajó lesz az eddigi legkisebb és legolcsóbb jármű, amely a Holdon landol. Korábban a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak és Kínának sikerült űrhajót juttatnia a Holdra.

A mérnöki munka mellett Friedmann egy különleges imával is tesz az űrhajó sikeréért, melyben arra kéri az Örökkévalót, hogy “békével és békére vezesse az űrhajót, óvja meg a meghibásodástól, és engedje nekünk, hogy megláthassuk, amikor békében leszáll a Holdra. Adja meg azt is, hogy békében és örömben visszatérjen hozzánk”.

zsido.com

Forrás: Chabad.org