Jorcájt Olaszliszkán
Ezekben a napokban látogatók százai érkeznek a világ minden tájáról a temetőbe, hogy imádkozzanak az első liszkai rebbe Friedmann Hersele (1808-1874 / 5634. áv hó 14.) és a második liszkai rebbe Friedlander Hájim (1840-1904 / 5664. ijár 9.), sírjánál.
Friedmann Hersele a haszidizmus magyarországi népszerűsítőjének, a sátoraljaújhelyi nagyhírű rabbi Teitelbaum Mózes (1759-1841) tanítványa volt. A fiatal tudós magával hozta nagy mesterének szokásait, életformáját. Olyan ellenállhatatlan erővel terjesztette a haszidizmust, hogy az 1840-es évek közepétől a kicsiny Olaszliszka lett a magyarországi haszidizmus központja, ő lett az ország cádikja, Olaszliszka pedig zarándokhellyé vált. Ezrével jöttek Liszkára az emberek, hogy láthassák és beszélhessenek a rebbével. Teitelbaum Mózes halála után őt ismerték el legméltóbb utódjául az ország határáig terjedő megyék haszidjai, ami nemcsak a hitközség, de a helység fejlődésére is döntő befolyást gyakorolt.
A hitközség zsinagógáját is ő építtette fel a 19. század második felében, amely 500 hívőt tudott befogadni.
A második liszkai rebbének Friedlander Hájimnak ezekben a napokban (május 14.) van a jorcájtja és a nap 24 órájában megtelik a temető a világ minden tájáról érkező látogatókkal, hogy leróják kegyeletüket a rebbe sírjánál.
A zarándokok nagy részének Magyar gyökerei vannak, akiknek szüleit, nagyszüleit a holokausztban pusztították el. Hájim híres volt nagy Tóra tudásáról, szent szavai miatt nagyra becsülték, ,,egész élete a Tóra volt”. Sokszor annyira elmerült a Tóra tanulásban, hogy még enni is elfelejtett vagy hideg vízbe rakta a lábát, hogy el ne aludjon. A zsinagóga falába, nem engedett zárókövet rakni, hogy ezzel is emlékeztesse híveit a jeruzsálemi Szentély pusztulására. Saját házának falait is alap nélkül építtette, hogy a földi élet ideiglenességére emlékeztessen.
A látogatókat újonnan létesített nagy parkoló várja, nem kell a keskeny kis utcán megállni.
Ha Liszkán járunk meg kell látogatni a Zsinagóga Emlékhelyet is! (Kossuth Lajos út 15.) A zsinagóga a 1970-es évekre szinte teljesen elpusztult, de a megmaradt romos falrészlet meghagyásával, a zsinagóga homlokzatának újraépítésével 2016-ban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség interaktív emlékhelyet hozott létre a Tokaj-Hegyaljáról elhurcolt zsidó családok emlékére.
