Az auschwitzi tábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az emléknaphoz kapcsolódóan európai politikusok és a magyarországi pártok is megemlékeztek a soáról.

A megemlékezés nem pusztán emlékezést jelent, hanem azt a gyötrelmes folyamatot, amelynek során az kívánjuk elkerülni, hogy ugyanazt a hibát újra elkövessük – mondta Antonio Tajani, Brüsszelben, a nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából tartott uniós parlamenti megemlékezésen szerdán.

Az EP elnöke hangsúlyozta: “a múlt szörnyű hibáira való emlékezés lehetőséget nyújt, hogy emlékeztessük magunkat arra, Európa mindig képes volt levonni a történelmi tanulságokat egy békére, demokráciára és az emberi méltóság tiszteletére épülő jövő érdekében”.

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke beszédében hangsúlyozta, az európai zsidók Európában akarnak élni, és ahogy mindig is, hűek maradni hozzá. “Számítunk Európára, hogy továbbra is hűséggel fordul felénk, és kitart azon eszme mellett, hogy a zsidóságnak van jövője itt Európában” – fogalmazott az elnök.

Az uniós parlamenti megemlékezésen – amelyen részt vett Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, az Európai Tanács tolerancia és megbékélés nevet viselő munkacsoportjának elnöke is – Beate Klarsfeld holokauszt-kutató a migráció kapcsán felszínre kerülő rasszizmusra és idegengyűlöletre hívta fel a figyelmet. Óvatosnak kell lenni és mindenkinek kötelezettséget vállalni a gyűlölet megelőzése érdekében – húzta alá.

A magyar kormány részéről Takács Szabolcs emlékezett meg a szörnyű eseményekről. A világ felelős államainak szembe kell nézniük a holokauszt világmegrázó tragédiájával – hangoztatta a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Az Élet Menete Alapítvány által rendezett csütörtöki budapesti megemlékezésen.

Takács Szabolcs – utalva arra, hogy a soá áldozatainak tizede, mintegy 600 ezer ember a honfitársunk volt – kijelentette: “a magyar kormány határozott álláspontja az, hogy a holokauszt során a magyar nemzet 600 ezer alkalommal halt meg, és hogy minden magyar, aki részt vett a gyilkosságokban vagy kollaborált a gyilkosokkal, a gyilkosság megbocsáthatatlan bűne mellett hazaárulást is elkövetett”.

A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) korábbi elnökeként az államtitkár arról beszélt: a holokauszt alapvető előzménye volt az ENSZ és az IHRA létrehozásának, hiszen mindkét szervezet megszületése szorosan összefügg a világ vezetőinek azon felismerésével, hogy kizárólag stabil és intézményesített államközi együttműködéssel lehet megelőzni, hogy a második világháborúhoz hasonló konfliktus vagy a holokauszt megismétlődjön. Mint mondta, a holokauszt járt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megalkotói fejében, amikor a dokumentum első sorába foglalták, hogy a méltóság minden ember veleszületett joga, hiszen felismerték, hogy minden emberiség elleni bűncselekmény gyökere az emberi lény belső értékének teljes figyelmen kívül hagyásából ered. Auschwitz után a rasszista gyalázkodást és a lealacsonyító nyelvezetet már nem lehetett ugyanúgy nézni, mert mielőtt a holokauszt az élettől fosztotta volna meg áldozatait, először a méltóságukat kezdte ki – fogalmazott Takács Szabolcs, majd leszögezte: a holokauszt az emberiség történetének nem első és nem is utolsó népirtása volt, de precedens nélküli bűntett, “a civilizáció összeomlása volt”.

A zsidó közösségek elleni erőszakos támadások elszaporodása és az Európa-szerte növekvő antiszemitizmus “közvetlen fenyegetést jelent a demokráciára, civilizációnk alapvető értékeire, valamint társadalmaink általános biztonságára” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a nemzetközi közösség előtt álló feladat egyértelmű: az olyan súlyos kihívásokat, mint az antiszemitizmus és az emberi jogok megsértése, határozottan, kompromisszumok nélkül és gyorsan kell kezelni, különben leküzdhetetlen problémát okoznak. A holokauszt megmutatta, hogy mi fog történni, ha ezeket a kihívásokat “nem kezeljük egyénileg, de nemzetközileg is” – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, az emlékezés mellett “felelősséget is kell vállalnunk jövőnkért”.

A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni – írta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Székely László, az alapvető jogok biztosa és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.

A biztosok felidézték: a korábbi ombudsmanok rendre megemlékeztek a holokauszt zsidó, roma, fogyatékossággal élő, és LMBT-közösségekhez tartozó áldozatairól. Emlékeztettek a holokauszthoz vezető összetett társadalmi-szociálpszichológiai folyamatokra, az emberi és társadalmi bűnökre, és következetesen figyelmeztettek arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését.

“A fentiek folytatása nem pusztán hivatali hagyomány, de erkölcsi kötelezettség és emberi meggyőződés is számunkra. A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni” – írták. A biztosok kiemelten fontosnak tartják, hogy a holokauszt áldozataira való emlékezéssel, a történtek pontos dokumentálásával, és az események emberi jogi megközelítésű oktatásával a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetítsenek, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete.

A szocialista Szanyi Tibor az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott megemlékezést méltatta: „Olyan ritka alkalom ez, amikor Európa első számú választott törvényhozói valódi politikai és emberi közösségként nyilvánulnak meg, amikor képviselőtársaimmal szinte pártállástól függetlenül demokratikus egységben emlékezünk az áldozatokra és fogalmazzuk meg a Holokauszt tanulságait. Ilyenkor képviselőin keresztül egész Európa gyászolja a náci gázkamrákban meggyilkolt hat millió polgárát – akik közül minden negyedik gyermek, minden tízedik pedig magyar honfitársunk volt. Együtt próbáljuk felfogni a felfoghatatlan mértékű embertelenséget és közösen üzenjük saját honfitársainknak, vezetőinknek, politikusainknak a ma is aktuális történelmi tanulságokat: Le a gyűlölettel, az erőszakkal! Le az antiszemitizmussal! Soha többé fasizmust!”

Szanyi Tibor szerint ma európaiként, magyar demokrataként különös érzékenységgel kell fogadnunk közös történelmünk ilyen drámai tanulságait. „Legfőképpen azt, hogy egységes és határozott európai cselekvésre van szükség minden olyan esetben, amikor az erőszak, a terrorizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a kisebbségek megalázása, a menekültekkel szembeni kegyetlenség formájában az embertelenség – valójában az emberi gonoszság – a hatalom politikai eszközévé válik.”

A Demokratikus Koalíció nevében Oláh Lajos országgyűlési képviselő és Niedermüller Péter Európa parlamenti képviselő adott ki közleményt. „Legutóbb, amikor Európában egy nemzet mindenki fölé helyezte magát, faji alapon kiáltott ki ellenséget és a gyűlöletkeltést tette politikája fősodrává, 6 millió ártatlan ember halt meg haláltáborokban. Ahhoz, hogy az emberiség történetének legnagyobb borzalma soha történhessen meg újra, mindig emlékeznünk kell a múltra. Soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy hogyan épültek meg a gyűlölet tégláiból a halálgyárak falai.” – írták. A DK szerint, aki nem emlékezik a múltjára, az nem érti a jelent és nem lehet irányítója a saját jövőjének sem.

A Magyar Liberális Párt  közleményében arra a  közel hatmillió – többségében zsidó – emberre emlékezik, akiknek az életét a nemzetiszocialista ideológia nevében oltották ki. A párt arra kéri Magyarország polgárait, hogy a mai napon emlékezzenek meg elveszített honfitársaikról.

MTI/zsido.com