Ma és holnap van az első ádár hónap kétnapos újholdja (ros chodes). Ez a nap még svát hó utolsó, 30. napja, holnap pedig az első ádár első napja lesz.

Ez az év, az 5782-es zsidó év ugyanis szökőév: egy teljes hónapot iktatunk be a naptárba, hogy kiegyenlítsük a hold- és a napév különbségeit.

A zsidóság a hónapokat a Hold fázisai szerint számolja, az évek azonban napévek, így biztosítva, hogy az adott ünnepek az évnek mindig ugyanarra a szakára esnek. A hónapok 29, vagy 30 naposak lehetnek. Néhány nappal az Egyiptomból való kivonulás előtt az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy gyűjtse össze a népet, és elhangzott az első, egész népnek szóló parancsolat: szenteljétek meg a holdat, amikor annak fénye látszani kezd.

Mi a kapcsolat a zsidóság és a Hold fázisai között? 

A Hold és a Nap járását is figyelembe vevő luniszoláris naptár a két égitest „járása” által kiadott hold- és napév különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy-egy hónap beiktatásával egyenlíti ki, vagyis 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. A holdhónapokból álló év 354 napos, azaz 11 és negyed nappal rövidebb, mint a 365 ¼ napos napév. Ha szigorúan a Holdon alapuló naptárt használnánk (mint például a muszlimok), az ünnepek mozognának az évszakokhoz képest.

A Tóra azonban azt is előírja, hogy pészáhot tavasszal, szukotot pedig ősszel ünnepeljük meg.

Annak érdekében tehát, hogy az ünnepek ne mozduljanak el a napévhez, és így az évszakokhoz képest, bölcseink 19 éves ciklust állapítottak meg. Ennek során hét szökőév, héberül sáná meuberet – „terhes év” van (3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19.), a megszokottnál eggyel több, 13 hónappal, kiegyenlítve a két égitest által meghatározott évek különbségét.

A zsidó ünnepek mégis mindig más dátumra esnek – legalábbis a polgári naptár szerint. Hogy is van ez? Olvasson tovább!

Tényleg mozognak a zsidó ünnepek?