A legmenőbb vloggerek, vagyis videó bloggerek ma a magyar zsidó közösségi médiában tagadhatatlanulSaul és Joel, a Deutsch család bár micvára készülő iker fiai. Hétről hétre jelentkeznek magyar nyelvű videóikkal, melyekben az aktuális hetiszakaszról beszélnek röviden, tömören, a felnőttek számára is érdekesen, ugyanakkor a gyerekek számára is érthetően. A szülők nem ismeretlenek olvasóink előtt: Naftali és Chana Deutsch (Dénes Gergő és Anna) cikkeit rendszeresen olvashatják lapunk hasábjain. Az izraeli Micpe Jerichóban élő Deutsch családdal beszélgettünk. 

 

– Kezdjük azzal, ami mindenkinek feltűnik, aki akár csak egy részt is megnézett a videókból: nagyon jól beszéltek magyarul. Ez ritka a külföldre költöző családoknál. Hogy tanultátok meg ilyen érthetően és választékosan a nyelvet?

S: Itthon születésünktől kezdve csak magyarul beszélünk. Tudunk írni és olvasni is. Az iskolában és a barátainkkal héberül beszélünk, de a családtagokkal csak magyarul. Mi ketten egymás közt is és a többi testvérünkkel is magyarul beszélünk.

 

– Honnan jött a videósorozat ötlete? Miért döntöttetek úgy, hogy magyarul készítitek?

J: egy kiránduláson beszélgettünk arról, hogy hogyan készülhetnénk fel a bár micvánkra. A Vádi Kelt nevű sivatagi patak mellől másztunk fel éppen, amikor eszünkbe jutott ez az ötlet. Ez nem sokkal szimchát Tóra előtt volt, amikor újra elkezdtük a Tóra olvasását, így éppen időben voltunk ahhoz, hogy ezt a sorozatot az első hetiszakasszal kezdjük el. A bár micvánk pedig nem sokkal a zsidó újév előtt lesz, éppen az ezévi tóraolvasás befejezését megelőzően.

S: Izraelben rengeteg lehetősége van arra az embereknek, hogy a Tóráról tanuljanak héberül, és általában sokat tudnak a hetiszakaszról, de magyarul nem annyira. Azt gondoltuk, hogy ha már úgyis tudunk magyarul és sok Tórát is tanulunk, ezt megosztjuk a magyarországi zsidókkal, akiknek kevesebb lehetősége van arra, hogy magyar nyelven halljanak a hetiszakaszról.

 

– Látszik, hogy nagyon alaposan felkészültök egy-egy részre. Hogy áll össze a videó? Mennyi időt vesz igénybe?

J: Szombaton elolvassuk a következő hetiszakaszt és a hozzá tartozó ma­gyarázatokat. Vasárnap-hétfőn összeállítjuk, kiválasztjuk, hogy me­lyik magyarázatot szeretnénk fel­használni, és melyiket nem. Kedden, amikor autóval jövünk haza az iskolából, apukánkkal megbeszél­jük és gyakoroljuk a szöveget. Utána még legalább egy órát vesz igénybe a felvétel elkészítése. Általában szerdán jelenik meg az új film.

 

– Van, amit most tanultatok meg, a sorozat alatt, vagy olyan dolgokat meséltek el, amiket már ti tudtatok korábban?

S: A legtöbb dolgot már tudtuk, mert általában a legfontosabb és legismertebb magyarázatokat szeretnénk el­mondani, de mindig van olyasmi, amit a felkészülés alatt tanulunk. Például korábban nem olvastuk a Ben Is Cháj [egykori bagdadi főrabbi] könyvét, de most többször használtuk, és érdekes magyarázatokat tanultunk belőle. Ráv Soloveitchik és ráv Shlomo Riskin hetiszakasz-magyarázatait sem ismertük eddig, és a filmekben többször idéztünk már tőlük.

 

– Hogy van erre időtök a tanulás mellett? Milyen iskolába jártok? Az iskolában tudják, hogy mivel foglalkoztok?

J: Jeruzsálemben tanulunk egy jesiva-gimnáziumban, hetedik osztályban. Heti hat nap van tanítás, és általában fél ötkor végzünk, de kedden korábban van vége a tanításnak, így belefér a délutánba a felvétel.

S: Van néhány barátunk, akiknek elmeséltük, az egyik barátom fel is iratkozott a csatornánkra, és mindig megnézi az új filmet, bár egy szót sem ért magyarul.

– Időnként a testvéreitek és a kutyátok is feltűnik a videókban. Ők hogy viszonyulnak ehhez a heti elfoglaltságotokhoz?

S: Heten vagyunk testvérek, a kisebbek szívesen segítenek, és örülnek, hogy szerepelhetnek, amikor kihúzzuk a heti nyertest.

J: Malvin, a kutyánk nagyon szeret kirándulni, és szívesen elkísér minket a forgatásokra. Sokat nem segít a filmekben, de jól mutat a képernyőn. (Malvin itt közbeugat, neki is van mondanivalója.)

 

– Készültök már arra is, hogy a bár micvátokon felolvassatok a Tórából? Melyik szakaszt fogjátok olvasni? Hogy osztjátok be a felol­va­sást így, hogy ketten lesztek egyszerre bár micvók?

J: Már első osztályban megtanultuk a tóraolvasás dallamjegyeit, de még nem kezdtük el fejből megtanulni a mi szakaszunkat, a Ki távót. Még van időnk, mert a bár micvánk e­lul hónapban, azaz szeptemberben lesz. A tóratekercsben nem jelzik sem a magánhangzókat, sem az írásjeleket, sem a dallamjegyeket, ezeket mind fejből kell tudnunk. Körülbelül elfeleztük a hetiszakaszt, az első részét Saul fogja olvasni, mert ő az idősebb öt perccel, a másodikat pedig én.

S: A bár micván a tóraolvasás mellett a másik nagy dolog a tfilin. Apukánk már megrendelte a kláfokat, a tfilinben levő, kézzel írt tekercseket. Később meg kell még venni magukat a tfilineket is, és meg kell tanulnunk helyesen használni. Választunk majd magunknak táleszt is.

– Külön nagy öröm, hogy a videóitokkal a nézők bibliai tájakon is járhatnak. Máskor is bejárjátok ezeket a vidékeket?

S: Nagyon sokat kirándulunk, gyalog és biciklivel is. Jeruzsálem és a Holt-tenger között félúton lakunk, a Júdeai-sivatagban, egy kis településen. Nagyon sok túraútvonal van a környéken, és gyakran túrázunk a családdal és Malvinnal. Ha van rá lehetőség, az eredeti tórai helyszínen forgatunk, például Hevronban. Amikor Hanukáról beszéltünk, azt a Hasmóneusok jerikói palotájának romjai fölött, a Heródes építette Kyprosz-erőd maradványai között vettük fel. Hevronban, ahol a Chájé Szárá hetiszakaszt forgattuk, már többször is jártunk, de a Bét Él melletti dombon, Jáákov sziklájánál, a Vájécé hetiszakasz helyszínén most voltunk először, de még szeretnénk visszamenni, mert nagyon érdekes volt.

– Most a szülőkhöz fordulok. Hogy kerültetek Budapestről Micpe Jerichóba?

Chana: Budapest közepén nőttünk fel, és amikor alijáztunk, mindenképpen egy kis települést kerestünk, ahol jó a levegő, összetartó a közösség és nyugodt a légkör. Így találtunk rá a csodálatos környezetben, a Júdeai-sivatagban fekvő vallásos településre, Micpe Jerichóra, ahonnan látjuk a Holt-tengert, Jerikót, Jordániát, Moáv és Nevó hegyét, a másik irányban pedig egészen Jeruzsálemig ellátni. Benne élünk a bibliai tájban. Több tórai történet helyszínét a teraszunkról is megtekinthetjük.

– Fontos számotokra, hogy fenntartástok a magyarországi kapcsolatokat? Figyelemmel követitek például a közösségi ügyeket vagy a politikát?

Naftali: Távolságtartással, de követjük. Szomorúan látjuk, hogy milyen mértékű a korrupció és mennyi antidemokratikus folyamat vette kezdetét az utóbbi időben. Ugyanakkor jó látni, hogy Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek az Európai Unió Izrael-ellenes politikáját, és kiemelkedően jó a két ország viszonya. A magyarországi kötődéseink a családunk miatt fontosak, rajtuk kívül néhány barátunkkal tartjuk a kapcsolatot. Nyaranta szívesen látogatunk vissza Magyarországra.

– Írtok, illetve fordítotok cikkeket a zsido.com-nak, az Egységnek és a Gut sábesznek. Mik a kedvenc témáitok, mivel szerettek foglalkozni?

Ch: Szeretjük a témák sokszerűségét. A legközelebb természetesen az Izraellel kapcsolatos cikkek állnak hozzánk, és én művészettörténészként különösen szeretem az ilyen irányú cikkeket is, és sokat dolgozunk azon, hogy vallásos tartalommal töltsük meg az oldalt. A meseírás mindig is vonzott, a gasztronómiai cikkekben elsősorban a kulináris élvezetek kulturális vonatkozásai érdekelnek, és remélem, hogy a megjelentetett történeteket sikerül egyszer könyv formában is viszontlátnom.

– Hol érhetik el az érdeklődők a filmeket?

N: A fiúk YouTube csatornáján, melynek címe: Saul és Joel tóramagyarázatai. Reméljük, hogy minél többen felkeresik, és megnézik majd a filmeket! Jó szórakozást és jó tanulást!

Steiner Zsófia írása

zsido.com