Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázadok során.

A Lajos utca 163. alatti épület elhelyezkedésének történelmi okai vannak.

Mária Terézia, Habsburg uralkodó rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat. A magyar városok többsége ekkor tiltotta a zsidók letelepedését a városon belül, így csak az akkori Budán és Pesten kívül találhattak maguknak helyet.

Így például itt, Óbudán a földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek. Óbuda ekkor a Zichy család birtokában volt.

Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók kőtemplom építésére. 1732-ben egy második imaház is állt Óbudán, amely 1765-re omladozott. 1767-1769 között épült egy harmadik zsinagóga, de mivel azt is rossz alapokra emelték, azt is újjá kellett építeni. Az új, mai is álló zsinagóga tervezésével Landherr Andrást a kor népszerű építészét bízták meg. Az épületet klasszicista stílusban építették újjá. A főhomlokzatot hat oszloppal alakították ki, fölötte háromszögletű oromzat, tetején a mózesi tízparancsolat ábrázolásával héberül, melynek jelentése: ,, minden imádságot, minden könyörgést, mely bármely embertől ered és kiterjeszti kezeit e ház felé”Két évig tartó építkezés után a zsinagógát 1821. július 20-án avatta fel Münz Mózes főrabbi.

Az Óbudai Zsinagóga Carl Vasquez metszetén

Az épületet 1900-ban restaurálták, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját.

A fotón az 51-es villamost fedezhetjük fel. Ez 1926-tól az 1937-es megszüntetéséig többnyire a Kelenföldi pályaudvartól a Szentlélek térig járt.

A II. világháború pusztításai elérték ezt a templomot is, romossá, elhagyatottá vált és a hitélet is 1958-ban megszűnt. A hatvanas években az épületet államosították és a Fővárosi Műemlék Felügyelőség részlegesen helyreállíttatta. A következő években volt menedékház, múzeum, majd a Magyar Televízió 5-ös stúdiója.

1946-os részleges helyreállítás után.

Zsinagóga belsők az 1950-es évekből.

Miután a Magyar Televízió 2009-ben felhagyott a műsorgyártással és az épület üresen állt, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, és a Chábád Lubavics Mozgalom, felújította a rendkívül rossz állapotban lévő épületet és 2010 szeptember 5-én (Ros Hasana 5770 elul 26.) újra felavatta a zsinagógát. A tóraszekrénybe új tóratekercs került és a épület 50 év után ismét visszanyerte közösségi-hitéleti funkcióját.

2010

2010

2010

2010.09.05

A zsinagóga azóta megtelt élettel, amely nem csupán a helyi hitélet legfontosabb helyszíne, hanem egy élő, nyitott és virágzó közösség. Bizonyítékok erre a péntek esti szombatfogadások, a szombat délelőtti és a hétköznap reggeli imák, a közös étkezések, tanulások, közösségi programok, a minden vasárnap délelőtti gyermekprogramok.

2015 szeptember

2016 március

2016 április 12

2016 április 12 restaurálás utáni avató ünnepség

Ha Budapesten jár semmiképp se hagyja ki, hogy betérjen hozzánk. Ismerje meg Budapest legrégebbi zsinagógáját, amely egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma.

Állandó programjaink:

Reggeli ima hétfőtől – péntekig: 6:30                                                                                                                                                             Vasárnap reggeli ima 10:00
Péntek este tanulás, istentisztelet és szombatfogadás: télen 18:00, nyáron 19:00
Szombat délelőtt tanulás, istentisztelet és kidus: 9:15
Vasárnapi suli Alef kids gyermekprogram: 10:00 – 12:00
Kedd este női klub és előadás.

Az EMIH, Köves Slomó rabbi vezetésével építi és tartja életben Óbudán a közösséget.

Cím: 1036 Budapest, Lajos utca 163.

A zsinagóga teljes rehabilitációjához még hosszú út vezet. Minden adományt köszönettel fogadunk.

Számlaszámunk: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

13597539-12302010-00031397