A járványidőszak alatt az EMIH több olyan szolgáltatást vezetett be, amely a zsidó közösség tagjait segítette. Azóta eltelt két hónap. A kormány enyhített a járványügyi előírásokon, talán lassan minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Ezért megkérdeztük Erdős Juditot, az EMIH szolgáltatásainak egyik szervezőjét és az Óbudai Kóser Catering vezetőjét, hogy milyen tapasztalatokat szerzett ebben a nehéz időszakban.

Számodra mi ennek a két hónapos időszaknak a legfőbb tapasztalata?

Az idősek nagyon örültek a lehetőségnek, ami nemcsak az alapvető szükségletek biztosításáról szólt, hanem arról az élményről, hogy nincsenek egyedül. Ha kell megoldunk mindent, a bevásárlástól a főzésen át a gyógyszerek beszerzéséig (még a hiánycikkek esetében is) és energikusak vagyunk, de ami legalább ilyen fontos: tudnak hozzánk szólni. Az volt a legfontosabb üzenetünk, hogy ha elfogy az étel és a családi segítség, akkor nem maradnak egyedül. Köves Slomó rugalmassága, energiája mindig motiváló az EMIH dolgozói számára, de most sem hagyta a csapatát magára. Már az első héten átálltuk az új helyzethez alkalmazkodó működésre, ami az ő hozzáállásának köszönthető.

Mennyien vették igénybe az EMIH szolgáltatásait?

A kóser élelmiszerek házhoz szállítását 100-150-en vették igénybe naponta. A gyógyszerek beszerzésére csak az első hónapban volt igény, amikor mindenki pánikszerűen próbálta kiváltani a gyógyszereket. Nagy sikere van az ünnepi csomagjainknak, amiket szintén házhoz szállítunk. Majdnem 700 pészáhi csomagot állítottunk össze, nagy volt az érdeklődés a lagbaomeri barbecue csomagjainkra is. Holnap indul útnak 350 darab savuoti tejes csomagunk is, ami szintén rendelhető volt.

Hogyan viselték a közösség tagjai ezt az időszakot?

A közösség tagjai éltek az új online lehetőségekkel, más rabbikat, rebbeceneket is megismerhettek, beleláthattak más zsinagógai közösségek programjaiba is. Azonban folyamatosan jelezték, hogy hiányzik a péntek esti közös imádkozás, az azt követő kiddus, a reggeli tanulások. Kivétel nélkül mindenki várja az újranyitást, az együtt imádkozás erejét. Sok ember valóban (csak) itt talált közösségre.

Nektek mennyire volt nehéz szervezni a segítségnyújtást?

Logisztikailag nagyon nehéz egy bizonyos idősávban (12-15 óra) ennyi helyre a városban odaérni. Nehéz feladat az ételek egyenkénti becsomagolása is. Az elején az alapanyagok beszerzése is okozott gondot és a hetenkénti áremelkedés (különösen a zöldség és a gyümölcs) kezelése is. Mivel a saját szervezeteink (gimnázium, EMIH dolgozók, zsinagógák) ellátása kiesett, volt kapacitásunk az új kihívások teljesítésére, örültünk, hogy dolgozhattunk és egyben segíthettünk is, miközben volt bennünk is félelem a vírus okán, hisz talán az egyetlenek voltunk, akik nem home officeban dolgoztunk az egész időszak alatt.

Mi következik most, milyen változások lesznek a várható újranyitással?

Szép lassan nyitnak a zsinagógák és kezdjük őket a pénteki, szombati kidusra előkészíteni. Sajnos a magánrendezvények (barmicvók, esküvők stb.) megtartásában még nem reménykedhetünk. Várjuk vissza az izraeli szakácsainkat, hogy ismét teljes létszámban és egyre magasabb színvonalon dolgozhassunk. Valószínűleg az ebédkiszállítás szolgáltatásunkat is megtartjuk, mert egyre több olyan visszajelzést kapunk, hogy ha tudnak enni jó árban finomat, akkor inkább kósert esznek, mint tréflit. Vasárnapi családi brunch, főzőtanfolyam, exkluzív vacsorák-rengeteg ötletünk van, alig várjuk, hogy megvalósíthassuk!

Sok sikert kívánunk!

zsido.com