Egy nemrégiben elvégzett kutatás arra mutat rá, hogy az Európában élő zsidó népesség aránya közel ezer éves összehasonlításban ma a legalacsonyabb.

A Zsidó Politikai Kutatóintézet (JPR) Európai Zsidó Demográfiai Egységének ma közzétett új jelentése azt mutatja, hogy a világ zsidó lakosságának Európában élő aránya ma csaknem ezer éve a legalacsonyabb szinten van – számol be az Arutz7, izraeli hírportál.

Az új Zsidók Európában az ezredfordulón című tanulmányt Sergio Della Pergola professzor és Dr. Daniel Staetsky vezető zsidó demográfusok készítették, és meglehetősen drámai képest fest az európai zsidóságról, nyomon követve annak fejlődését az elmúlt ezer év legnagyobb része során.

A JPR ügyvezető igazgatója, Dr. Jonathan Boyd a jelentést „kötelező olvasmánynak” nevezte mindenki számára, aki érdeklődik a kortárs zsidó élet iránt.

„Alapvető demográfiai információkat és kontextust biztosít mindazok számára, akik Európa-szerte foglalkoznak a zsidók múltjával, jelenével és jövőjével” – mondta. „Valószínűleg megkerülhetetlen referenciaforrás lesz az elkövetkező években” – tette hozzá.

Az aprólékos munkával elkészített tanulmány számos, korábban nem vizsgált közösségi, nemzeti és páneurópai szintű adatforrásra támaszkodik.

A kutatás azt vizsgálja, hogy az európai zsidó lakosság miként csökkent, illetve nőtt az idők folyamán. A fejlődést a 12. századtól követi nyomon. A sok évszázados stagnálás után a 19-20. században óriási növekedés volt tapasztalható. Ezt követően a tömeges migráció és a Soá borzalmainak kombinált hatása drámai hanyatlást eredményezett.

A tanulmány az Európai Unió főbb területi egységeit és a volt Szovjetunió országait is vizsgálja, valamint országonkénti elemzést nyújt, olyan nagyszámú közösségektől kezdve, mint Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Magyarország, egészen az olyan apró városállamokig, mint például mint Gibraltár, Monaco vagy a Vatikán.

A jelentés a legfrissebb az európai demográfiai változások legfontosabb mechanizmusairól is tartalmaz elemzést, így figyelembe veszi az Európába és Európából irányuló migrációt, a termékenységet, a vegyes házasságok számát, a kitéréseket és az életkor összetételét.

A tanulmány leginkább szembetűnő megállapításai a következők:

• Több évszázados zűrzavar, a növekedés és hanyatlás periódusai után a világban élő zsidóság Európában élő aránya nagyjából megegyezik a 900 évvel ezelőttivel. 1170-ben az összes zsidó 12%-a élt Európában; ma az arány 9%. Alig másfél évszázaddal ezelőtt mindez 88% volt.
• Az elmúlt ötven évben Európa elveszítette zsidó lakosságának csaknem 60%-át.
• A zsidók jobban kötődnek az Európai Unióhoz, mint az EU más lakosai, különösen Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában és Olaszországban.
• Az Egyesült Királyságban a zsidók 61%-a elsősorban vallásként tekint a zsidóságra, szemben a lengyelországi zsidók 11%-ával, akik sokkal inkább gondolják azt etnikumnak, és a magyarországi zsidók 9%-al, akik inkább kultúraként tekintenek a zsidóságra.
• A vizsgált országok közül a közösségi hovatartozás érzése Franciaországban és Olaszországban a legmagasabb, és Hollandiában, illetve Magyarországon a legalacsonyabb Európában.
• Ma Európában 1,3 millió önmagát zsidónak valló polgár él, de becslések szerint 2,8 millió lakosnak van legalább egy zsidó nagyszülője, vagy él olyan házasságban, ahol a házastárs legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkezik, ezáltal az izraeli visszatérési törvény értelmében izraeli állampolgárságot kaphatna.
• Európa legnagyobb lélekszámú zsidó közössége Franciaországban van, bár a becslések szerint 1975 óta annak lélekszáma mintegy 15%-kal csökkent.
• 1994-ben 409 ezer zsidó élt Oroszországban; ma az ottani zsidó népességet 155 ezerre becsülik. Mindez egy generáció alatt 60%-ot meghaladó csökkenést jelent.
• A spanyolországi zsidók körülbelül 60%-a másutt született – főként Marokkóban és Dél-Amerika egyes részein; a német zsidók több mint fele Németországon kívül született, főként a volt Szovjetunióban. Ezzel szemben a magyar zsidók mindössze 2%-a született Magyarországon kívül.
• Norvégiában és Finnországban az izraeli születésű zsidók aránya a legnagyobb a zsidó lakosság körében – az említett két országban élő zsidók több mint fele Izraelben látta meg a napvilágot. Ezzel szemben Franciaország, Magyarország és a balti államok zsidó lakosságában feltűnően kevés az izraeli születésű zsidó.
• 335 ezer európai zsidó emigrált Izraelbe a huszonegyedik század első két évtizedében, a legtöbb Oroszországból, Ukrajnából és Franciaországból érkezett, akik együttesen az összes bevándorló 84%-át teszik ki.
• A vizsgált országokban a vegyes házasságok aránya a legalacsonyabb Belgiumban, ahol a becslések szerint a zsidók mindössze 14% -a házasodott nem zsidóval. Ez az arány Lengyelországban a legmagasabb (76%).

A jelentés eredményén túl Jonathan Boyd azt is megjegyezte, hogy a tanulmány valódi értéke a mögöttes adatokban rejlik.

„Ennek a munkának az elsődleges célja annak a biztosítása volt, hogy képesek legyünk megfelelő háttértudással hozzásegíteni az Európa-szerte működő zsidó szervezeteket ahhoz, hogy könnyebben megérthessék közösségeik népességdinamikáját” – hangsúlyozta a JPR ügyvezető igazgatója. „A tanulmányban ismertetett adatok többféle módon is felhasználhatók annak érdekében, hogy a zsidó szervezetek hatékonyan tervezhessenek a jövőre nézvést. Eltökélt szándékunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a közösségi vezetők használni tudják az adatokat a zsidó élet előmozdítása érdekében”.

Forrás: neokohn.hu 

zsido.com