Antiszemitizmus Magyarországon: látszat és valóság címmel tartott kétnapos konferenciát a Danube Institute.

Az emberi méltóságot meg kell védeni, a kabinet fő feladata, hogy jóllétet biztosítson az állampolgárainak – hangoztatta Azbej Tristan államtitkár.

Kijelentette, hogy az elmúlt tizenegy évben olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek példátlanok a magyar történelemben. Bár a lépések hatékonysága talán vitatható, a kormány őszinte szándéka az antiszemitizmus elleni küzdelemben nem – mondta.

A nemzetközi közösségnek fel kellene ismernie a magyar intézkedések jelentőségét – hangoztatta Azbej. Hozzátette: nem akarnak leállni az erőfeszítéseikkel, céljuk, hogy a zsidók jól és biztonságban érezzék magukat Magyarországon.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, és a tagjai biztonságban sétálhatnak az utcán, az intézményei pedig rendben működnek.
Ez sokat elmond nyolcvan évvel a holokauszt után – vélekedett.

Magyarország az Európai Unióban a lista alján található az antiszemita támadások számát tekintve, ebben szerepet játszott, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a jelenséggel szemben – jegyezte meg.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a holokauszt képes a második generáció tagjaiban mai napig ható traumákat okozni.

Magyarországon jobb a zsidók helyzete, mint Európa más államaiban, szabadon felvállalhatják az identitásukat az utcán, fizikai támadások csak elvétve érik őket. Ennek ellenére élnek félelmek a közösség tagjaiban, nincs azonban olyan antiszemitizmus az országban, amelyből ezeket közvetlenül le lehetne vezetni – hangoztatta.

Heisler András is méltatta a kormány intézkedéseit, a zéró tolerancia elvét, a zsinagógák és az elhagyatott temetők felújítását.

A pozitívumok mellett megemlítette, hogy az online térben mindenütt terjed az antiszemitizmus, a koronavírus-járvány ráadásul új összeesküvés-elméleteket is szült.

Szociológiai felmérések szerint a zsidók állampolgári komfortérzete nem megfelelő. Az antiszemitizmus jelen van a társadalomban, a nézetnek minden politikai párt támogatói körében akadnak hívei.

A társadalom egyharmada antiszemita kisebb-nagyobb mértékben – mondta Heisler András a Medián felmérésére hivatkozva.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija hangsúlyozta, hogy az utóbbi években csökkent az antiszemitizmus, de még mindig jelentős mértékű, és a jelenséget csak hosszú távon lehet leküzdeni.

Frölich Róbert országos főrabbi úgy vélekedett: bár a magyarországi antiszemitizmus mértékéről szóló statisztikák kedvező képet festenek, nem feltétlenül fedik a valóságot.

Úgy fogalmazott, hogy egyetlen antiszemita megnyilvánulás is eggyel több az elfogadhatónál.

Utalt a konferencia címére: látszat és valóság. Szavai szerint az antiszemitizmus megjelenése valóban alacsony szintű, de ez nem a valóság. A valóság ugyanis nem csupán az, ami a statisztikákban megjelenik, hanem az is, amit az emberek megélnek, például amikor beülnek egy kisváros kocsmájába.

Frölich Róbert szerint fontos az oktatás, amely hosszú távon fejti ki hatását.

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke is megjegyezte, hogy az antiszemitizmus jelen van Magyarországon, de kisebb mértékben, mint Nyugat-Európában. Reményét fejezte ki, hogy a jelenség teljesen eltűnik.

Forrás: neokohn.hu 

zsido.com