A magyarországi zsidó közösség újjászületésének szimbólumaként is felfogható, hogy egymás után újulnak meg a korábban elhagyatott, pusztulófélben lévő zsinagógák.

Gabonatároló, lisztraktár, ruhaüzlet, iskola, könyvtár, bútorraktár, sportcsarnok, postahivatal, református templom, edzőterem, lakóház – csak néhány funkció, amely a szocializmus évei alatt az elárvult vidéki zsinagógákba költözött. Már, ha az épületek egyáltalán fennmaradtak – a háború alatt elkezdődött rombolást ugyanis a háború utáni évtizedek végezték be. A holokausztban meggyilkolták a vidéki magyar zsidóságot, alig akadt túlélő. Ahogy a meggyilkolt zsidó családok házait kifosztották, úgy a zsinagógák kegyszereit is ellopták a háború végén.

A vidéki közösségek után maradt üres zsinagógák, imaházak naponta szembesítették a lakosságot a szégyenletes múltra. Így aztán sok helyen a települések vezetői a szembenézés helyett igyekeztek eltakarítani a múlt vádló szimbólumait. Mintha az lett volna a cél, hogy az egykor virágzó zsidó közösségek emléke se maradjon meg. Ha találtak új funkciót az épületnek, akkor legalább arra megmaradt az esély, hogy a falak megmeneküljenek. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség jóvoltából 2010-ben újjáavatott Óbudai Zsinagógát korábban például tévéstúdióként használták.

A rendszerváltás után a megmaradt zsinagógára több figyelem jutott. Többek között a zsidó szervezetek és a hitközségek nyomására az önkormányzatok is próbálták menteni, a még menthető épületeket. Később az uniós források is megnyíltak. Ennek köszönhetően az utóbbi években új lendületet kaptak a zsinagóga felújítási projektek.

Határon innen

A kormány 2014-ben, a holokauszt-emlékévben célul tűzte ki, hogy a felújítással az egykori zsinagógák újra „a vallási vagy a helyi közösségi, kulturális élet színtereivé váljanak”. Ennek jegyében a kabinet 2015-ben és 2016-ban 15 felújítási kiemelt projektet támogat.

Így újul meg többek között a szegedi zsinagóga, Európa harmadik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. A kupolabelső a világot szimbolizálja. A zsinagógában 1340 ülőhely található. A felújításra nagy szükség van, mert a 112 éves épület többször beázott, a tetőszerkezet gerendái elöregedtek, korhadnak, a kistornyok beszakadtak, a galambok a kupolákban okoztak különböző sérüléseket. Az első ütemben a három beszakadt és beázott kistorony felújítására 50 millió forintot fordítanak. Ebből azt az állagmegóvó munkát tudják elvégezni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy ne kelljen bezárni a zsinagógát. A munkálatokra megítélt 950 millió forintból a tetőt és a kupolákat újítják majd fel, szigetelési és állagmegóvó munkákat végeznének el.

A kormány tavaly hárommilliárd forintot különített el a Rumbach utcai zsinagóga rekonstrukciójára, és az ott helyet kapó Együttélés Háza elnevezésű projekt megvalósítására.

Nemrégiben fejeződött be a debreceni Pásti utcai zsinagóga felújítása félmilliárd forint európai uniós és hazai központi támogatásból. A debreceni zsidónegyed felújítási programja 2013-ban indult a Kápolnás utcai zsinagógával.

A gyöngyösi zsinagóga is megújul, a Status Quo Ante Zsidó Hitközség helyi vezetőjének tájékoztatása szerint kulturális centrummá, a keresztény-zsidó párbeszédet szolgáló rendezvények központjává alakítják az épületet, amelyet a szocializmusban bútorraktárnak használták. A gyönyörű, kupolás épületben, berendeznek egy állandó kiállítást, amely a városban felnövő Richter Gedeon életét mutatja be. Az első magyarországi gyógyszergyár megalapítóját a nyilasok a Dunába lőtték. A hitélet is visszatér a falak közé: a gyöngyösi izraelita gyülekezet használja majd a zsinagógát.

Már folynak az egyeztető tárgyalások a miskolci zsinagóga felújítása kapcsán is. A tervezés szakasza nyáron befejeződik. Egyelőre még nincs meg a munkálatokra a pénz, az állami támogatás ugyanis csak az állagmegóvásra elegendő. Az épület nagyon rossz állapotban van, vizesedik és sok helyen omladozik.

Uniós forrás felhasználásával a tokaji zsinagógát már rendbe tették, a helyszín ma kulturális és konferencia-központként üzemel. A mezőcsáti zsinagóga pár éve esett át nagyszabású felújításon, ami az alföldi kisváros egyik büszkesége, legszebb kulturális épülete lett. Az uniós pénz kevés lett volna, a rekonstrukcióhoz kellett az elkötelezett polgármester támogatása is.

Határon túl

A kormány támogatja a határon túli zsinagógák megmentését is. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga belső tereinek felújítására fél milliárd forintot biztosított, az ígéretek szerint az épület olyan lesz, mint amikor 1902-ben átadták. A VajdaságMa hírportálszerint „jövő év őszére fejeződhet be a szabadkai zsinagóga felújításának több évtizedes projektuma: addigra várhatóan véget érnek a munkálatok a felújítási sorrendben utolsó, északi homlokzaton, illetve a belső tér restaurálásával végeznek. A munkálatokhoz szükséges eszközöket Szabadka város és Magyarország kormánya biztosította.” Sokan nem tudják, hogy a szabadkai zsinagóga terve eredetileg a szegedi zsinagóga építésére meghirdetett pályázatra készült. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek pályamunkája a második helyezést érte el. A szecesszió sajátosan magyar stílusához tartozó gyönyörű zsinagóga így épült fel végül Szabadkán. Az ólomüvegek terveit Roth Miksa készítette.

Helyreállították a 20. század első felében Papp Gyula és Ferenc Szabolcs által tervezett mór-stílusban épült ungvári zsinagóga üvegkupoláját is. A ’70-es és a ’90-es években a belső tér radikálisan átalakult, de néhány díszítés megmaradt az eredeti formájában. Az eredeti belső üvegkupolát bádogtetővel fedték be korábban. Az épület jelenleg koncertteremként működik.

Ahogy arról beszámoltunk, megmenekül a pusztulástól a nagyváradi Cion zsinagóga is. Az eklektikus épület Busch Dávid és id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült el 1878-ban. Az Európai Unió regionális fejlesztési alapja több mint 1,4 millió eurót adott a rekonstrukcióra, további 400 ezer pedig magyarországi regionális fejlesztési pénzekből származik. A projekt ugyanis két jelentős történeti értékkel bíró zsinagógát karolt fel: Romániában a nagyváradit, a határ innenső oldalán pedig a debreceni Kápolnás utcai zsinagógát. Így együtt részévé váltak egy regionális kulturális, turisztikai, vallási és oktatási programnak. A már felújított debreceni zsinagóga újra vallási célokat szolgál, tavaly szeptemberben készült el. A nagyváradi Cion zsinagógában tavaly februárban kezdték meg a munkákat, a kupola restaurálása volt az egyik legnehezebb feladat. A mór-stílusú mintáknál igyekeztek a legjobban előhozni az eredeti színeket. A Sebes-Körös fölé magasodó zsinagóga, Nagyvárad egyik fontos látványossága, hosszú évekig ált üresen, egyre romló állapotban. Nagyváradon még öt másik zsinagóga található, a két ortodox szintén felújítás alatt, három másik továbbra is magára hagyottan áll.

A korábban műtrágyaraktárnak használt losonci zsinagógát is felújítják. Az Európai Unió 2,3 millió eurós támogatásának köszönhetően, végre megújulhat a romos losonci zsinagóga, amit korának híres építésze Baumhorn Lipót tervezett. Az ő munkája egyebek mellett a szegedi és az újvidéki zsinagóga is. Ez év elején jelentette be a dél-szlovákiai város vezetése, hogy uniós alapokból szerzett pénzből renoválják az épületet, ami kulturális központként fog működni. Az 1926-ra elkészült, több mint 35 méter magas kupolájú zsinagóga az egyetlen, ami megmaradt Losoncon a korábbi ötből. Az épület a Baumhorn munkásságára jellemző nagyszabású, eklektikus stílusban épült. Az építész, több mint 20 zsinagógát tervezett, a már említetteken kívül például Makón, Nyitrán, Nyíregyházán és Szolnokon is. A losonci zsinagógát a kommunista hatóságok államosították 1948-ban és 30 éven keresztül műtrágyaraktárnak használták. Ezután üresen állt és még rosszabb állapotba került. A ’90-es években új tetőt kapott, de mostanáig nem volt pénz a további munkákra. A nemrég megkezdődött felújítás első heteiben régészek dolgoznak a helyszínen, aki már felfedeztek egy 1863-ban lezárt időkapszulát is, a mostani épület helyén ugyanis korábban szintén zsinagóga állt. A kapszulában a korábbi zsinagóga alapításával kapcsolatos dokumentumokat, valamint arany és ezüst érméket találtak egy üveg tárolóban. A tárolón egy bizonyos Ján Kossuch neve szerepelt, akinek üveggyára volt és vélhetően pénzzel is támogatta a zsinagóga építését.

2016. április 12-én sok száz ünneplő avatta újra Budapest legrégebbi zsinagógáját Óbudán, annak örömére, hogy a zsinagóga 8 hónapos munka után visszakapta eredeti 1821-es belső díszítőfestését. A zsinagóga 2010-ben nyerte vissza eredeti rendeltetését. Az EMIH használatba vette az épületet, és példátlan közösségi összefogással, magánadományokból megkezdte a felújítást. Az azóta kialakult közösség együttes erővel dolgozik azért, hogy a páratlan szépségű belső tér ismét eredeti pompájában ragyoghasson. A zsinagóga ma Budapest egyik legaktívabb és leglátogatottabb vallási és közösségi központja. Mindennapos a közös imádkozás, heti többszöri alkalommal tartanak tanulóköröket, beszélgetéseket, közösségi összejöveteleket és itt működik a legnagyobb vasárnapi iskola, az Álef kids közel 200 fiatal hallgatóval. A zsinagóga ugyan továbbra is a Magyar Televízió tulajdona, az elmúlt években az EMIH komoly felújítási munkákat végzett az épületben, melyek egy része magánadományokból, egy része állami támogatásból valósulhatott meg. A stúdiórendszer elbontását követően gondoskodni kellett az épület statikai megerősítéséről, megtörtént a tetőszerkezet felújítása, kialakították a ma is használatos imateret, felújították a Tóraszekrényt, mobil tóraolvasó asztalt állítottak fel és részlegesen visszakerültek az ólomüveg ablakok is. Mindezeken túl vizes helyiségeket, az első emeleten közösségi teret, illetve egy emelettel feljebb átmeneti gyermekközpontot alakítottak ki a látogatók számára. A megújulás idén tavasszal véget ért fejezetében a magyar állam támogatásának, illetve a Róth család és a közösség nagylelkű adományainak köszönhetően restaurálták az imatér belső felületét, visszaállították a csillárokat, kialakították a végleges konyhát, valamint villanyszerelési munkálatokat és gépészeti felújítást végeztek el a nagy múltú épületben. Az EMIH nemcsak Budapesten, hanem vidéken is különleges törődéssel ápolja a múlt emlékeit, hogy azokat újra birtokba vehesse a zsidó közösség. Egyik legfőbb projektje a Tokaj-Hegyaljához kötődik, a célja pedig, hogy a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább éljen. Kevesen tudják ma Magyarországon, hogy a holokauszt előtt Észak-Magyarországon gyakorlatilag minden településen komoly zsidó közösség élt. A zsidók részesei voltak annak a sikernek, amely a tokaji bort világhírűvé tette. Az EMIH Olaszliszkán, a volt zsinagóga területén emlékparkot hozott létre, illetve nemrégiben felújított mádi zsinagóga mellett rendbehozta a rabbiházat, amely zarándokházként működik.  „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell – nyilatkozta Köves Slomó az EMIH vezető rabbija, amikor átadták a mádi zsinagógát.

 

Munkatársunktól

 

A fenti cikk az Egység májusi számában megjelent írás bővített változata.