Valódi értelmiségieket kívánnak képezni, de elsődleges szempont lesz, hogy a tudás gyakorlatorientált legyen. Figyelni kívánnak a munkaerőpiac visszajelzéseire, és az átlagnál jobban akarják mentorálni a tanulóikat. Interjú dr. Szatmári Péterrel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által nemrég megvásárolt Milton Friedman Egyetem megbízott rektorával tervekről, az egyetem átalakulásáról, digitalizációról.

Mikortól viseli az intézmény hivatalosan is a Milton Friedman nevet?

Szatmári Péter: A felsőoktatási törvény felsorolja a hazai egyetemeket, ezért a Parlamentnek kell elfogadnia az új nevet. A törvénymódosítást júniusban benyújtották az Országgyűlésnek, remélhetően a szavazás júliusban fog megtörténni.

Milyen előnyei vannak az egyetem számára annak, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lett a tulajdonos?

Szatmári Péter:  Az EMIH érkezésével mindenek előtt friss szellemi muníciót és perspektívákat, nemzetközi kapcsolatokat kaptunk, amely egyaránt segít egy hatékony naprakész stratégia alkotásban és abban, hogy az új stratégiát meg is tudjuk valósítani. Egyházi intézményként egyben más finanszírozási kategóriába kerültünk május 31-től, és például több állami támogatásra is leszünk jogosultak. De fontos hangsúlyozni, hogy friss naprakész tartalom nélkül egy államilag agyonfinanszírozott intézmény is elvérzik. Az egyházi fenntartásban – a biztos intézményi háttér mellett – a szellemi alapokat, a gondos tulajdonosi szemléletet és a víziót látom a legfontosabbnak. Nincs hosszú ideje, hogy az EMIH közösségének vezetőivel először találkoztam, de nagyon innovatív és elkötelezett csapatnak ismertem meg őket. Ez sokat jelent nekem személyesen is, és az egyetemnek egyaránt.

Hány diák tanul jelenleg az egyetemen, és mi a nappali és a levelező szakos hallgatók aránya?

Szatmári Péter: Közel 1400 diák tanul az Egyetemen, 65%-uk levelező tagozatos hallgató. Az egyetemen külön profilt alakítottunk ki azok számára, akik a munka mellett szeretnének tovább tanulni.

Korábban hogyan finanszírozták az egyetem működését?

Szatmári Péter: 2010 előtt a magánintézmények kaptak támogatást az alapszakos BH képzésekre, de onnantól kezdve az állam megvonta ezt a támogatást. Ez sok helyen létszámcsökkenéssel járt, nekünk is komoly vérveszteséget jelentett, hiszen a diákok elsősorban a finanszírozott lehetőségeket keresik. Mivel azonban nagy a szakstruktúránk és jó az oktatás színvonala, piacon tudtunk maradni. Büszkén mondhatom, hogy a nappalis hallgatóink 90-95%-a a diploma megszerzése után 3 hónapon belül el tud helyezkedni a saját profilján belül.

Ki volt az egyetem előző tulajdonosa?

Szatmári Péter: A Tanorg Kft., amely az utóbbi időben más irányba szeretett volna elmozdulni, és egy olyan új tulajdonost keresett az egyetemnek, amely a hosszútávú fenntarthatóság mellett fenn kívánja tartani a hagyományos felsőoktatási profilt. Nagyszerű felismerés volt, hogy a tulajdonosok annak idején a saját vagyonukból alapítottak egy felsőoktatási intézményt, mert a 2000-es évek elején ez egy különleges modellnek számított. Ám a piaci viszonyok változtak, és úgy tűnik, bizonyos állami szubvencióra, valamint intézményi háttérre és kiterjedt társadalmi beágyazottságra szükség van ahhoz, hogy ezek az intézmények életképesek maradhassanak. Az egyházi háttér komoly segítség ehhez, mivel az egyetemek mind Magyarországon, mind egész Közép-Európában gyilkos harcot folytatnak a tanulókért. A fizetőképes kereslet csökkenése és a demográfiai adatok miatt nagyon nehézzé vált a hallgatók utánpótlásának biztosítása.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Csökkeni fog a tandíj például szeptembertől?

Szatmári Péter: Az elmúlt hónapokban – az egyház képviselőivel szoros együttműködésben – egy közép és hosszú távú stratégia alkotás folyt. Ennek a folyamatnak nagyjából most jutottunk a végére. Most kezdődhet a szervezeti átalakítás, az új szakok akkreditációja és a kommunikációs munka. Egy egyetem esetében egy ilyen folyamat minimum 1-2 éves implementációt igényel ahhoz, hogy a folyamatok látható eredményeket hozzanak. Természetesen továbbra is lesznek költségtérítéses helyek, sőt hosszú távon is ezek maradnak többségben. De ha megfelelő tervet és koncepciót alakítunk ki, akkor sokkal több államilag finanszírozott hely lesz az egyetemen. Önmagában az ingyenes oktatás nem hozza be a diákokat, nekünk valamiben unikálisat kell nyújtanunk a többi egyetemhez képest.

Miben kíván a Milton Friedman Egyetem különleges lenni?

Szatmári Péter: Olyan szellemi egységet szeretnénk létrehozni, amelynek során valódi értelmiségieket képzünk, de szem előtt tartjuk azt is, hogy a megszerzett tudás gyakorlatorientált legyen. Figyelnünk kell a munkaerőpiac visszajelzéseire, és az átlagnál jobban kell mentorálnunk a tanulóinkat. Mindeközben a terveinkben különös hangsúlyt fogunk tenni a tudástranszferre. Arra, hogy hogyan lehet a tudományos innovációt és általában a tudást a gazdasági és társadalmi mindennapokban érvényességre juttatni. Erről szól többek közt nem rég aláírt egyezségünk a Tel Aviv-i Bár Ilán egyetemmel. Fontos a hitközségi, közösségi háttér is ami a tudás mellett morális és kapcsolati tőkét is tud kínálni a hallgatóknak. Mindemellett nem tömegképzésben gondolkodunk, ahol 1500 hallgató tanul egy évfolyamban. Fontosnak tartjuk a tanár és a diák közötti személyes kapcsolattartást is. Eddig is ez volt az egyik erősségünk, nálunk az átlagnál jobb a tanár-diák viszony. De hogy egy másik szempontról is beszéljek: a jövőben fejleszteni kívánjuk például a digitális szegmenst. Olyan egyetemet álmodunk, ahol a tartalom, a szolgáltatás és az infrastruktúra is elérhető digitálisan. Ez például a levelező tagozatos hallgatók számára lesz kiváló lehetőség, hiszen így hétköznap is tudnak majd konzultálni a tanárral. De természetesen ez nem helyettesíti a tanteremi órákat, inkább csak kiegészíti.

Az EMIH mennyire szól bele az egyetem működésébe?

Szatmári Péter: Az EMIH a legfelelősségteljesebb tulajdonosi tudatossággal áll az egyetem jelenéhez és terveihez. Nagyon egészséges a kommunikáció és kooperáció. Nagy tisztelettel viszonyulnak az egyetemi tudáshoz és az akadémiai világhoz, az egyetem alapvetően világi jellegéhez, ugyanakkor kapcsolati tőke, innováció, vízió és intézményes háttér tekintetében nagyon erősítik a munkánkat. A tartalomszolgáltatás tekintetében teljesen autonómok vagyunk, de az a mi felelősségünk is, hogyha mostantól javulnak a kereteink, akkor ezt hogyan használjuk ki. Fontos meghatároznunk, milyen meglévő dolgokat fejlesztünk, és mit szeretnénk még indítani a világi képzés keretein belül.

Melyek a hosszabb és középtávú tervek?

Szatmári Péter: Nagyon büszke vagyok arra, hogy 2016 óta egyetemként működünk. Az a célunk, hogy a nagy egyházi intézményekhez hasonlóan egy jól látható világi képzés mellett, bizonyos értelemben elkülönülten, létrejöjjön egy hittudományi karunk is. A tervek szerint négy karban – technológiai-informatikai-gazdasági, társadalomtudományi-bölcsész, hittudományi és pedagógiai – gondolkodunk. Ez utóbbi számomra személyes ambíció is. Ez a négy kar jól szimbolizálja a jövőbeni profilt is. Ezen kívül, ha összehasonlítjuk magunkat a többi egyházi fenntartású intézménnyel, akkor nálunk van egy nagyon erős bussines school profil is, amelyben egyediek tudunk maradni. A korábban említett digitális egyetem vízió pedig összekapcsolná az összes karunkat.

Forrás:

Kibic.hu

zsido.com